Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

2ÍK) KAMRER BÉG ÉS MAKÓ MEGIIODOLÁSA. Ezzel azután tiszántúli tizenötéves reformátori működését a dunántúlival cserélte föl, s előbb Tolnán, majd 1554-től fogva Laskón, 1558-tól Iválmáncsán lelkészkedett; végre 1561—1563. évig tartott török fogsága után Ráczkeve városa hívta meg papjának, mely utóbbi helyen egy évtizeden át fáradhatatlanul működött. Mint superintendens fejezte be hányatott életét 1572. május 2-án. Csanád vármegye és Makó város reformátusai tehát méltán dicsekedhetnek azzal, hogy itt a reformáczió terjesztője az 1544—1551. évek közt a nagy tudományú Szegedi Kis István vala. Az 1550. évben, a mikor a csanádi káptalan is feloszlott, Csanád vármegye helységei már mindnyájan megismerkedtek a hitújítással. A vármegye legnépesebb egyháza minden bizonynyal Makó volt, mely ha közbe váratlan események nem jönnek, már a XVI. században kiváló virágzásra jutott volna. Azonban e század közepe szomorú napokat hozott a szép fejlődésnek indult városra. Mint tudjuk, 1551. november havában török kézre jutott Nagylak, s Kamber bég lett a parancsnoka. A mint ez a bég Nagylakon elhelyezkedett, rávetette szemét a közelben fekvő Makóra, s felszólította Gárdonyi Tamás akkori birót és a többi polgárokat, hogy hódoljanak meg. De a város lakosai, talán mert fölöttébb bíztak megerősített kastélyukban, nem akarták fejőket meghajtani. Kamber bég megértve a makóiak elutasító válaszát, haragra lobbant s kétszáz lovassal a város alatt termett. Azonban belátta, hogy kis csapatával a megerősített várost be nem veheti, minélfogva Musztafa szegedi basától segítséget kért, s míg az megérkezik, a város alatt várakozó állást foglalt. A mint ezt a makóiak megtudták, rögtön üzennek a szomszéd falvakba, s ezek fegyverfogható férfiait és a mezőkön barangoló hajdúkat felszólítják, hogy jöjjenek hamar, náluk kétszáz nagylaki török tanyázik, kiket, ha nem késnek, könnyen meglephetnek; ők is a maguk részéről segíteni fogják őket. Ezeknek sem kellett több ; azonnal összeverődtek s fehér vászonból nagy, messze ellátszó zászlókat készítettek, a melyek alatt Makó felé megindultak. Kamber bég azt hitte, hogy a szegedi segítség jön, felültette lovasait s elébük nyargalt. A város végén azután összetalálkozott a hajdúkkal. Ezek 6o