Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
XIII. MAKÓ ÉS A REFORMÁCZIÓ. Vlnuk falu. — Fel-Velnök Makó bán birtoka. — Makófalva. — Tamás ispán és Makófalva. — A Csanád nemzetségbeli Makófalvi család. — Makófalva és Csanád érsek. — A Telegdiek kúriája. — János király látogatása 1528. — A földesurak elköltözése. — A Makó nevezet. — Makó mint erősség. — A reformáczió terjedését elősegítő körülmények. — A pártfogók. — Brandenburgi György őrgróf. — A Patócsi család. — A Jaksicsok és Basarági Vida János. — A Csáki család. — Mágócsi Gáspár. — Suraklini Petrovics Péter és a délvidéki reformáczió. — Abádi Benedek Szegeden. — Szegedi Kis István. — Föllépése Csanádon. — Makóra jövetele. — Temesvári tanítása. — A toronyi zsinatok. — Szegedi Békésen. — Elköltözése a Dunántúlra. — Kamber bég és Makó meghódolása. — Az 1552. évi pusztulás. — Porták és adózás. — Makó László végrendelete. — Az első református papok. — A makói vagy körös jmarosközi espcrcsség. — Az unitarismus és Tordai Máté. — Az 1596. évi tatár pusztítás. — A város újra épülése. — Bátbori Gábor 1608. évi kiváltságlevele. — A város pecséije; — Levele a pozsonyi kamarához 1615. — A vásárhelyiek tanúságtétele. — Szokoli György fenyegetései. — Ráczkevi Máté és Köröllei István esperesek. — Békési Márton, Tyukodi Márton és Bökénvi János lelkészek. — Katholikus plébánia. — Gróf Balassa Imre erőszakoskodása. — A.város a kir. kamara birtokában. — Az 1675-iki szerződés. — Balassa és a csanádi püspök practensiói. — A város pusztulása 1686. — A kamara kiváltsága 1699. — A lakosság zaklatása. — A református és katholikus templomok fölépítése. — A város és a Rákóczi-forradalom. — II. Rákóczi Ferencz oltalomlevele 1704. — A szegedi praefectura és a város. — A városi tized és a püspök. — A kamara újabb pártfogó-levele 1713. — A püspök és a makóiak. - A város összeírása 1717. — A ma élő családok ősei. — Az összeírás végeredménye. A Csanád nemzetségbeli Kelemenös bán harmadik fiának, Izsák ispánnak volt a Maros mellett egy Vlnuk nevű faluja, melyet Szent-Lőrincztől egy mocsár választott el. Ezt onnan tudjuk, mert a csanádi és aradi káptalan hites bizonyságai, János őr- és István olvasókanonokok 1247. ápril 14-én, 41
