Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
380 MAKÓ. E gyászos napot az ekklézsia évenként szinte 1817-ig megbőjtölte. 18 8 1787. és 1788-ban épült a torony, 1790-ben pedig a templom kerítése készült. 1818-ban a már elavult mennyezet helyére új rakatott fel; 1828-ban a templom kitoldatott. 1832ben a templomra új fedélfák rakattak s azok mázos cseréppel, a hajlásokon rézzel boríttattak. 18 4 1784-ben a második lelkészi állás rendszeresíttetett. Végre az 1876—82. években épült fel a hívek adakozásából az újvárosi szép templom, ékesenszóló bizonyítékául a nép vallásosságának és áldozatkészségének. — Lelkészek a legrégibb időtől: 1569. Endrédi Zsigmond, 1589. Pankotai János, 1635—57. Ráczkevi Máté esperes, 1633—65. Kerelői István esperes, 1657. Békési Márton akadémikus, 1666— 1686 (?) Tyukodi Márton, 1675—86. és 1701—18. Bökényi János esperes, 1718—1742. Ólcsai András esperes, 1743—1766. Kulin Demeter, 1765—83. Szikszai György, később debreczeni esperes, jeles egyházi író; 1783—1812. Gyarmathi Ferencz esperes, 1784—1803. Ecsedi Miklós, 1803—28. Szikszai Benjámin, mint atyja, ő is kiváló író; 1803—1808. Tóth István, 1809—1817. Szilágyi József, 1817—53. Szirbik Miklós, ki nagy gonddal gyűjtötte össze s dolgozta fel a szülővárosa történetére vonatkozó adatokat, miért hálás kegyelettel adózik emlékének e mű írója is. 1828—73. Juhász Antal, 1854-től Szőllősy Antal, akimagasió egyházi férfiú, ki az egyház levéltárát mintaszerűen rendezte és történetére sok becses adatot gyűjtött össze s részben közre is bocsátott. 1882-től Csécsi Miklós, ki mint az egyházi irodalom kiváló munkása tűnik ki. 18 5 A görög-katholikus egyház is több mint százesztendős. Stanislavich Miklós püspök, mint Makó város földesura, a várost jobban népesítendő, némely itt talált egyesült görög szertartású híveket megbízott, hogy a Nyírségből és egyebünnen hívjanak ide felekezetökbelieket. E felhívásra több gör.-kath. család költözött ide, s rövid idő alatt annyira szaporodtak, hogy 1745ben külön egyházat alapítottak s vályogból templomot építettek. A mostani nem nagy, de elég tágas, toronynyal ellátott templomot Mária Terézia királyné építtette, s 1778. okt. 13-án szentelték föl az oltalmazó bold. Szűz-Mária tiszteletére. Az istentisztelet nyelve magyar. Sokat köszönhet az egyház a Szilvási és Fehérváry két úri nemzetségnek, melyek bármely fényes ekklézsiának díszére válnának. — Lelkipásztorai az esztendők 36
