Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
MAKÓ. 379 hozzuk az ő nagysága reájatok kiadott dúló levelét; úgy leszön dolgotok, hogy enyihanyat magatokból felviszünk és minden javaitokban, marháitokban zsákmányt vetünk.» Segítségért könyörögtek tehát a kir. kamarához 7 1 Ez azután május 10-én írt is Rákóczinak, ki május 31-én adta meg a választ. Kijelentette, hogy ő azon idő óta, mióta ő felsége javára követelik Makó városát, semmiféle szolgálatra vagy évi adóra nem kényszerítette a lakosokat. Hivatkozik arra, hogy ő és elődei eddig békésen bírták a várost, melynek birtokában a nádor miután a Balassa donatióját megsemmisítette, megerősítette őt. Megvannak még most is a makóiaknál elődeinek levelei, melyek oltalma alatt a lakosok a kietlen városi pusztán (desolatum oppidale praedium) letelepültek. Minélfogva fölkéri a kamarát, hogy hagyja meg őt továbbra is a város háborítatlan birodalmában. 7 8 Ettől kezdve a Rákóczi család magára nézve elveszett birtoknak tekinthette Makót. Nem is igen tett már lépéseket visszaszerzésére s a kir. kamara birtokba is helyezkedhetett volna, ha útjában a török nem állott volna. A következett két-három esztendő súlyosan rá nehezedett a lakosságra, a törököknek kellett a táborba eleséget szállítania, kocsikat adnia s egyéb súlyos igákat viselnie. «Sanyargattatunk, sanczoltattatunk és sok adófizetéssel sulyossabban, hogy nem mint más némöly helyök — írják egyik levelökben; — ez idegönöknek nehéz igájok és nyomorgatások miá igön elpusztult szegény nyomorék helyünk». 7 3 Panaszkodtak egyszersmind, hogy a Szokoli család is üzenget rájuk, de ők e családnak soha adót nem adtak. 7 4 Végre 1675. márcz. 4-én felküldhették Pozsonyba «öreg emböreiket», hogy az adófizetésre nézve kinyerjék a kamarától a kötéslevelet. Levelükben élénk színekkel festik a sok szenvedést, melyet a török és a lelketlen követelők mertek rájok. «Egy böcsületös szavahihető bizonyos embörét külgye alá elpusztult helyünknek szömlélésére, hogy micsodás elpusztult módon vagyon helyünk, Nagyságtoknak, Kegyelmes Uraink, hadd vigyön bizonyos hírt.» Mi módon estek az erdélyi fejedelmek keze alá, fejedelmekről más fejedelmek kezére, felküldötték a kamarának az méltóságos erdélyi fejedelmek ő nagyságok leveleit; az adójok elsőben mi volt és azután Bornemisza Pál hogyan verte feljebb az adójokat, e levelekből megtetszik. 21
