Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - A zsellértársadalom változásai
mint köldökzsinórral kapcsolódtak a kiteljesedő kapitalista gazdasághoz, viselve annak visszásságait és a feudális maradványok jogi terheit. A vállalkozók túlnyomó többsége vállalkozói kedvét kibontakoztatni igazán sohasem tudta, mert mint korábban is láttuk, bérlők voltak, de bérmunkásoknak kellettek. Kiemelkedni csak azok tudtak közülük, akik a bérlés mellett más mesterséget is űztek, amiből a hirtelen jött konjunktúra következtében pluszjövedelemre tettek szert. Az ő esetükben az is lényeges, hogy tevékenységükkel községen kívüli vállalkozásokhoz (Dombegyházán, Kovácsházán) is kapcsolódtak, ezáltal nagyobb kitekintéssel, tapasztalattal és sokoldalú termelési ismeretekkel rendelkeztek. A zsellértársadalom változásai A gazdasági élettel szoros kölcsönhatásban fontos változások mentek végbe a népesség számának, belső rétegződésének alakulásában. A vizsgált időszakban a társadalomra ható tényezők közül a konjunkturális viszonyok mellett ki kell emelnünk a szociális, egészségügyi viszonyokat, az időjárás szélsőségeit és nem utolsó sorban a foglalkoztatottság kérdését. Ezeknek a tényezőknek természetesen csak az együttes hatását lehet a népesség alakulásán nyomon követni, időnként azonban egyik-másik felerősödve jelentkezett, mint például a járványok, a száraz és vizes esztendők, a táplálkozás egyoldalúsága vagy a munkaerőhiány a szomszédos nagybirtokon. A tendenciák jobb kiszűrése érdekében a népesség növekedését illetve csökkenését 1891-ig követjük nyomon a népességösszeírások adatai alapján; a születések és elhalálozások változását pedig 1895-ig, azaz félévszázados viszonylatban elemezzük az anyakönyvek bejegyzései alapján. A lakosság számának alakulása 1845—1891 között 21 4 Előző összeíráshoz Év Lakosok száma 1845-höz viszonyí- viszonyított tott arány arány +, — 1845 581 fő 100% — 1850 668 fő 115,0% +15% 1857 756 fő 130,1% +11,3% 1870 669 fő 115,1% -11,5% 1881 779 fő 134,0% +16,4% 1891 966 fő 166,3% +24,0% 1845-től 1891-ig 385 fővel nőtt a lakosság száma: ez 66,3%-os dinamika. A növekedés 40%-os; ugyanekkor az ország lakossága 30,36%-kal gyarapodott. 21 5 Ez a magas szaporodási ütem Majláthon nem csak a természetes szaporodásból származott. Ismerve a rendkívül magas gyermekhalandóságot és a vándorlási mutatókat, feltétlenül számolnunk kell további betelepedéssel, pontosabban népességmozgási többlettel is. A vizsgált időszak növekedési dinamikájában a természetes szapo21 4 CSML IV. B./151/b., 256/b. Nagymajláth 1850., 1857. és 1870. évi népességösszeírásai; Csanád megye Közigazgatási Bizottságának 1891. évi jelentése a megye állapotáról. Az 1890. évi népszámlálás főbb adatai. 11. 21 5 Magyarország története 1848—1890. 6/2. i. m. 1119. 87.
