Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Gazdasági élet

VÁLTOZÁSOK A TELEPÍTVÉNY ÉLETÉBEN AZ ÖRÖKVÁLTSÁGI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉIG (1849—1878) A gazdasági élet A dohánytermesztés megtagadása és megszűnése alapvető változást eredményezett a kertésztelep gazdasági életében. E növénykultúra kiiktatása a termelésből teljesen új jelleget adott a gazdálkodásnak. A váltás eredményeként kiteljesült a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A kialakult új helyzetben más mélyreható tényezők is hatottak. így az 1850-es évek elején jelentkező és átmeneti megszakításokkal az 1870-es évek elejéig tartó agrárkonjunktúra, amely a korábban nem ismert mértékű terményszükségletet támasztó háborúk és hadjáratok, valamint a nyugat-európai ipari forradalom kibontakozása és a közlekedés forradalmasodása következtében állt elő. A konjunkturális viszonyok itt helyben is együtt jártak a gazdálkodás hagyományos technikájának, a föld művelési módjának átalakulásával. A dohánytermesztés megszűnése szabaddá tett egy nyomást, ami egyértelműen a nyomásrendszer fellazulását eredményezte. Most már nemcsak egy tagban, hanem egy másikban is termeszthettek gabonát. Sőt, a harmadik nyomás állandó használata is általánossá vált az 1850-es évek végére. Ezt sürgette az a kialakult helyzet, hogy a dohány bevételét pótolni kellett. Új bevételhez viszont csak a búza termőterületének növelésével és az állattenyésztés fejlesztésével juthattak a lakosok. Mindehhez a munkaerő adott volt, a termelési technika változása (vaseke, vasborona, ekekapa, kasza, istállózás, trágyázás alkalmazása) pedig gyorsította a kibontakozást. A változások bizonyítására érdemes ismételten néhány arányszámítást elvégezni. Mindenekelőtt azt, hogy pótolhatta-e a gabonabevétel a dohány bevételét? Ehhez ismernünk kell a korabeli gabonaárakat és legalább megközelítőleg a terméseredményeket. Az árakkal kapcsolatban a helyben kialakult értékeket vesszük alapul, amelyhez jó eligazodást ad egy gondnoki számadás az 1852—1862 közötti évekre.

183 Az egyház tulajdonába tartozó két szárazmalom jövedelme 1852—1862 között: 18

3 NREI Malom iratai, 1862-ben (hónap, nap hiányzik) készült „Kimutatásra a' Majláthi helv. hitv. egyház tulajdonához tartozó két száraz malombóli jövedelmének az utóbbi tíz év folyama alatt a' gondnoki számadás nyomán". 75