Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hatása Nagymajláthon

érintette őket: a földesúri hatóság kérdésében. Az úriszék szerződésben kikötött hatalma megszűnt felettük. A későbbieket ismerve azonban megállapíthatjuk, hogy a polgári jogrend értelmében elnyert „szabadság" meglehetősen elméleti értékű volt számukra, mert a földtulajdonoshoz fűződő viszonyukból származó vitás kérdésekben az uradalom fenntartotta jogát a döntésre, sőt a végrehajtásra is. Az 1850-es 60-as években is a „legfőbb törvény" a szerződés volt. A kertészek problémáinak megoldása átnyúlt a dualizmus korába. Az 1873-as XXII. te. intézkedett a telepítvényes falvak „felszabadulásáról" úgy, hogy ezután a kertészközségek is több évtizeden át — Nagymajláth 1923-ig

18

2 — magas megváltási árat fizettek, hogy „örökös faluvá", a lakosok pedig a földek tulajdonosaivá váljanak. Mennyivel másképp történhetett volna minden, ha ez a „felszabadítás" nem egy evolúció, hanem egy revolúció eredménye! I

M Barna János: i. m. 362. 73