Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
A telepítés és az első évek története (1843—1848) - Az első évek gazdasági mérlege
A 100 bérletet alapul véve tehát az első hat évben csaknem 35 000 Ft deficittel számolhatunk. A valóságban ennél sokkal több adóssága volt a nagymajláthi kertészségnek. A korabeli forrás szerint 1845-ben például a „költsön vett pénz és haszonbér fejében csak nem 50 000 váltó forinttal tartozik az uradalmi pénztárba." 130 Ez azt jelenti, hogy a lakosok az első három évben gyakorlatilag semmit sem törlesztettek adósságaikból. A következő években megint nem volt módjuk nagyobb összeget befizetni, mert rossz termés volt. Ezek az évek a szomszédos kertészségekben is súlyos helyzetet eredményeztek: Ambrózfalván éhínséget jegyeztek fel, 13 1 Csanádapáca bérlői is panaszolták 1848 elején, hogy ,,évek óta próbálják a feles dohánytermesztést, és semmi hasznuk sincs rajta." 13 2 A kiadás és a bevétel akkor egyenlítődött volna ki elvileg, ha minden évben holdanként 8 q dohányt értékesítenek. Ennek bevétele éppen 90 Ft. Ha ezt az optimális körülményt vesszük, akkor 6 év elteltével — amikor a házépítésre felvett 20 000 Ft kölcsöntartozás letelik — pozitív bevételi mérleg alakult volna ki, 35 Ft 33 kr nyereséggel, ami az akkori viszonyok között már elfogadható jövedelem volt. Nyilván a kertészek is így számoltak, amikor a szerződést aláírták. Az, hogy nem így történt, abban elsősorban nem ők, mégcsak nem is az időjárási és a talajviszonyok okolhatók, hanem elsősorban a kincstári tiszttartók, akiknek a kincstári bevételek növekedése a ranglétrán történő emelkedést is jelentette. Mit adott a kincstárnak a nagymajláthi feles kertészség 1843-tól 1848-ig? Megint érdemes számolni, még akkor is, ha csak hozzávetőleges arányokat és nem százszázalékos pontosságú adatokat kapunk. A kincstár bevételi forrásának 4 csatornáját elemezzük: a) A bérleti díj összege 1 évben 6 év alatt 6 év alatt 100 numerus után kitett 4800 Ft 28 800 Ft-ot b) A dohánytermés egyik fele ellenszolgáltatás nélkül a kincstáré volt, ezt 10 Ft/q körüli áron értékesítve, 8500 q feléért kapott a másik felét is minimum 5 Ft árkülönbözettel értékesítette, ezért kapott c) A regálé jogok bérléséért (malom, kocsma, mészárszék, bolt) kezdetben d) 20 000 Ft kölcsön nyújtásáért 6%-os kamattal 1 200 Ft-ot; Mind összesen: 94 290 Ft A végösszeget nyugodtan kerekíthetjük 100 ezer Ft-ra, mert az éves hátralékok után, és minden bizonnyal a kölcsön után is, kamatos kamattal számoltak. A Székegyházi pusztának ilyen módon történő hasznosítása tehát sokkal nagyobb jövedelmet biztosított, mint a korábbi bérbeadási mód: ha a komlósiak által 1836-ban fize42 500 Ft-ot; 21 250 Ft-ot; 90 Ft 540 Ft-ot; 13 0 CSML Csvm. k. i. 1589/1845. 1, 1 Bernula i. m. 11. Gyimesii. m. 177. 61
