Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
A telepítés és az első évek története (1843—1848) - Az első évek gazdasági mérlege
nagyobb gondot fordítsanak, különösen pedig a dohánylevelekkel leszedésük után azon pontossággal bánjanak, mint más dohánytermesztő országokban régolta szokás ... a kincstári dohánykezelő hivatal azon levelekért, mellyek rendesen osztályzatokra felosztva hozatnak eladás végett, többet fog fizetni." 11 7 A fizetéssel kapcsolatos emelés azonban csak ígéret volt, mert a dohány ára még 1847-ben is szinte krajcárra ugyanaz volt a szegedi körzetben, mint 1841-ben. 113 Az első osztályúért (ti. mázsánként) 5 ft 45 kr-t, a másodikért 4 Ft 15kr-t, és a harmadikért „ha szoros vizsgálat után hasznavehetőnek találtatna, s elég mennyiségű hibátlan áru nem volna, — a második osztálvbeli árunak felét" fizették, azaz 2 Ft 8 kr-t. Az elszámolás nem személyenként történt, hanem „insolidum a Községgel vagy Társasággal", amiből következően otthon az elosztásnál a lakosok között gyakran bonyodalom keletkezett. 11 9 A bonyolult és ravasz kamatszámítások és levonások módozatait ugyanis a kertészek nem értették meg pontosan. Nehezen viselték el a dohányfelügyelők és az átvevők önkényét. Ez ellen mindig tiltakoztak, igazságukat keresték, de nem találták a szerződés és a korabeli jogalkalmazás miatt. Az első évek gazdasági mérlege A hivatalos telepítést követő első hat év gazdasági mérlegét egyértelműen a dohányjövedelem szabta meg. Más növények — elsősorban a kalászosok — csak a családok ellátását biztosították. Az első években az állattenyésztéssel, mint kiegészítő jövedelemforrással nemigen számolhatunk, mert ezt ekkor még a legelőterület nagysága sem tette lehetővé, ugyanakkor a volt házas és házatlan zselléreknek alig volt állományuk. így szinte kizárólag az önellátást, illetve az igaerő biztosítását és utánpótlását szolgálta. Az 1850-es összeírás szerint — amiből visszakövetkeztethetünk — 108 tehén, 240 fogatolásra alkalmas ló és 2 ökör volt a községben. 12 0 Az ökrök számának alacsony volta arra enged következtetni, hogy az ínséges években eladták, illetve felélték azokat. Elsősorban élelmezési szempontból fontos szerep jutott a búzának, kölesnek. Ezekből eladásra sohasem jutott. Az elvetett mag jó időjárás esetén ,,3-4 maggal" fizetett. 12 1 Ez azt jelentette, hogy ha öt hold földet bevetettek (ez volt a művelhető szabad nyomás), akkor a vetőmag levonása után maradt gabona éppen egy hattagú család évi fejadagját adta. 1845-ös adatok alapján átlagban pontosan 6 főt számolhatunk családonként. 12 2 Egy hold földbe általában 90-100 kg magot vetettek. Vegyük a 90 kg-ot alapul: így 5 hold földbe 4,5 q vetőmag kellett. Átlagolva, a holdankénti — 1100 n -öles holdról van szó — 3,5 mázsás terméshozam mellett 17,5 mázsát takarítottak be egy évben. Ebből le kellett vonni a következő évi vetőmagszükségletet, így maradt 13 q. A növénytermesztésre és a legeltető állattenyésztésre egyaránt befolyással volt a tárgyalt időszak időjárása. 1843 aszályos év volt, 12 3 1844-ben közepes, 1845-ben és 11 7 CSML Csvm. k. i. 99/1845. 11 8 CSML Csvm. k. i. 2128/1841.; 714/1842.; 1195/1843.; 99/1845.; 3589/1845., 3197/1846. 11 9 CSML Csvm. k. i. 1305/1840. 12 0 CSML IV. B. 151/B. Nagymajláth 1850. évi jószágösszeírása. 12 1 Palugyay i. m. 349. 12 2 CSML Csvm. k. i. 1589/1845. 12 3 Bernula i. m. 6.; CSML. Csvm. k. i. 1758/1843. 58
