Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

A telepítés és az első évek története (1843—1848) - A teiepítvényes falvak létrejötte Csanád megyében

amelyre a magyar gazdaság csak a XIX. század második felében tudott alapozni, akkor is elég sajátos módon.

3

4 A zselléresedés folyamatáról képet adnak az alábbi táblázatok :

3

5 A házas és házatlan zsellérség száma az össznépesség százalékában (átlagban 5 tagúnak véve egy családot) Megye Békés Csanád Csongrád Év Országosan Békés megye Csanád megye Csongrád megye Házas zsellér Házatlan zsellér A két réteg együtt 1777 1827 1777 1827 1846 23,8 33,6 9,5 6,9 47,0 17,5 39,5 4,3 7,8 56,0 16,5 30,5 8,8 13,35 45,0 Telkes jobbágyok száma családokban 1722 1828 1848 — 562 826 624 134 3779 7 860 10 653 15 91 3 645 4 335 1874 3 110 8 429 Rétegződés Szentesen, Hódmezővásárhelyen a családok számában Szentesen Év telkes 1816 497 1831 529 1848 534 Vásárhelyen házas házatlan telkes házas házatlan zsellér zsellér zsellér zsellér 813 549 1089 1606 572 981 539 1109 1643 798 1135 1258 894 1823 1375 A környék nagyobb települései közül Békéscsabán az úrbéreseknek 1772-ben 43,65%-a, 1781-ben 54,88 %-a, 1844-ben 39,08 %-a élt zsellérsorban.

3

6 Az 1844-es csökkenés egyik lényeges oka az, hogy egy népes csabai raj ekkor alapítja meg Csanád megyében Ambrózfalvát, amelyet nem véletlenül neveztek hosszabb ideig Kis-Csabának.

3

7 Makón 1775-ben a zsellérek és szolgák száma 612, 1801-ben 1174.

3

8 A lakosság számának rohamos növekedéséből arra következtethetünk, hogy ez a folyamat rendkívül erősen bontakozott ki itt is: 1827-ben 17 148 fő, 1839-ben 20 644 fő, 1860ban 27 449 fő volt a lakosok száma.

3

9 3

4 Berend T. Iván—Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19—20. században. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1976. 42, 50. 3

5 Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág. Gyula, 1964. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53—54. Szerk.: Dankó Imre. 14—23. 3

6 Szántó Imre: Békéscsaba úrbéri viszonyai 1772—1846.=Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970. 64. 3

7 Pesthy Frigyes Helységnévtára. CSML mikrofilmgyűjteménye, 543/1970. 192—193. 8

8 Bohdaneczky i. m. 58. 3

9 Erdei Ferenc: Makó város történeti pályája. = Makó az első felszabadult magyar város. Szerk. Tamasi Mihály. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 16—18. 20