Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Előtörténet

területét.

2

3 A megyevillongások még a következő években, sőt a következő évszázadban is felújultak Komlós hovatartozásáért. Ilyenkor mindig döntöttek a Székegyházi puszta egy részének sorsáról is. A komlósiak hosszú évtizedeken át bérelték a Székegyházi puszta északi, északnyugati részét, ahol művelt földjeik és legelőterületeik voltak. A falu határa rövid idő alatt 15 556 katasztrális holdra gyarapodott, amit a környék nagybirtokosai nem néztek jó szemmel, különösen akkor, amikor látták, hogy a község lakói „vagyonúkban szépen gyarapodtak". A kamara, a csanádi püspök (Makó ura) és Károlyi gróf, Vásárhely földesura pert indítottak a kiterjedt határ miatt, és azt meg is nyerték. A makói részt Kopáncshoz, a vásárhelyit Tót-Kutashoz, a kamara részét pedig Székegyházához csatolták. Ezt a kb. 800 katasztrális hold székegyházi részt — időnként többet is — azonban továbbra is a komlósiak művelték, illetve legeltették, míg végül 1876. július 28-án 182 421 forintért megvásárolták a kincstártól.

2

4 A XIX. század elején az állattenyésztés mellett ismét egyre nagyobb teret hódított a Székegyházi pusztán is a földművelés; vele együtt a föld értéke is igen magasra emelkedett. Jól érzékelteti ezt két adat: 1786-ban a komlósiak 1000 forintot, 1836-ban már bérleti díjért 9706 forintot, Csanád megyébe adó fejében 698 forintot fizettek Székegyházáért. Ekkor már „csak mint boldog időt emlegették azon kort, amikor apáik a komlósi határért 15 556 katasztrális holdért 700 rhénusi forintot fizettek".

25 Részletezve 1836—37-ben a székegyházi termőföldekért az alábbi díjakat fizették: 1 székegyházi árpa- és kölesföldekért 1837 tavaszán, 1048 láncért 9 forintjával 9 432 Ft ugyanott (abban a nyomásban) 99 lánc dinnyeföldért 3 forintjával 297 Ft 2 székegyházi kukoricaföldekért, 229 láncért 9 forintjával 2 061 Ft 3 székegyházi kenderföldekért, 54 láncért 3 forintjával 162 Ft 4 székegyházi zabföldekért, 91 láncért 9 forintjával 819 Ft Összesen: 12 771 Ft Több jel mutat arra, hogy ebben az időben már nemcsak a komlósiak művelték a székegyházi pusztát, hanem itt voltak Makó, Vásárhely földművelő tanyásai is, valamint az 1843-ban áttelepülő dombegyháziak egy része is új tűzhely alapját vetette meg a Székháton. 8

3 Miklya Jenő: Csanádapáca. Adatok a község történetéhez, földrajzához, vízrajzához. Csanádapáca, 1962. 18. " Gajdács i. m. 33—34. " Uo. 37—65. 15