Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Az örökváltság
godtak bele, ők ugyanis 70 Ft-ot ajánlottak érte, mondván, hogy „10 kh sem ér fel 1 kh jó földdel". A szerződés aláírását megtagadták, 29 1 ennek ellenére a kincstár a váltságdíjat kirótta rájuk. Emiatt 1883-ban a pénzügyminisztériumhoz fordultak. 292 Az ügyet a pénzügyminiszter 1886. április 24-i rendelete zárta le, elkülönítve az örökváltság alá eső földeket az ingyenes juttatásoktól. 29 3 A teljességhez azt is hozzá kell tennünk, hogy az egész ügymenet alatt az egyházi és a községi vezetés között nem volt meg az összhang. A községiek ugyanis 1877-ben, amikor a szerződéskötés napirendre került, rátették a kezüket a 10 hold jó minőségű papi földre, amely helyett 24 hold „felette szikes, vízállásos" részt hagytak meg a papnak. Utóbbit már ez is bosszantotta, de még inkább az, hogy az egyház részére vásárolni szándékozott 17 hold földet is a szikes részen mérette ki a községi vezetés. Az ügy végén, kincstári közreműködéssel, a községiek győztek, mert a papi földeket a „Külső járás" szélén, az „alberti überlandt úton", a legrosszabb földekből mérték ki. Az ügy az állam és az egyház századvégi viszonyának alakulását is példázza, alsó szinten. A lakosoknak további sérelmet jelentett az, hogy a falu határában „100 holdat meghaladó szikes, terméketlen, örökösen vízállásos, hasznavehetetlen tóföldet" is beszámolták az örökváltságba úgy, hogy 20 hold jóföld árát (tehát 2800 Ft és ennek 5%-os kamatja) számolták érte. A lakosok szerint ez nem ért fel 5 hold jó földdel. 29 4 A kincstár önkényét és csalárdságát tetézte még az a tény is, hogy mint eladó és tulajdonos „köteles lett volna az összes kincstári földeket mérnökileg felméretni, s az is a szegénységgel küzdő lakosokra tereltetett; a lakosok e czímen 1500 frtot fizettek Breier Gusztáv mérnök Úrnak". 29 5 Mindent egybevetve, a kincstári adminisztráció „törvényen kívül", csak az önkény érvényesítésével, igen tetemes összegeket szerzett a telepesek becsapásával. Ha ezt a jogtalan haszonszerzést összegezni akarjuk, akkor a következő képet kapjuk: — az eladási ár jogtalan felemeléséből származó különbözet (140 Ft és 108 Ft különbsége) és ennek 5%-os kamata 85 680 Ft — a mérnöki felmérés díja 1 500 Ft — 100 hold tóföld beszámítása és ennek 5%-os kamata 2 940 Ft — rossz minőségű papi, tanítói és egyházi földek árkülönbsége (30+17 hold) és ennek 5%-os kamata (itt teljes összeggel számolhatunk, mert ezeket a földeket a tartalékokból mérték ki) 6 909 Ft — mindezek hátralékos fizetéséből származó késedelmi kamatok becsült összege 3 200 Ft Mind együtt: 100 229 Ft Ezt a 44 félévi törlesztésre elosztva, az évenkénti jogtalan nyereség összege 4 556 Ft Mindez azért, mert a pénzügyminisztérium is érdekelt volt a közvetlen haszonszerzésben. Az 1878-as szerződés értelmében „100 házszámnak adatott örök áron föld 140 Ft egységáron holdanként 1100 •-ölével számítva. Egy szám után 25 1/2 magyar :s l CSML A kincstári telepítvényes községek örökváltsága ... i. m. 511/1855.; 2238/1855. 29 2 NREI Iratok 1868—1883. 1883. február 2-án kelt kérelem. 2 M CSML A kincstári telepítvényes községek örökváltsága ... i. m. 2487/1886. sz. pénzügyminiszteri rendelet. *** Uo. 47. " 5 Uo. 119.
