Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Oktatásügy
árpát és 4 öl fát, a bírónak 24 Ft-ot, az adószedőnek 20 Ft-ot, az esküdteknek 12 Ft-ot adtak. 25 9 Rendezett volt a pap életkörülménye is, mert Tóth Sámuel még 1883-ban is a községben működött. 26 0 Véleményünk szerint ebben közrejátszott még a tárgyi feltételek fokozatos javulása is. 1846/47-ben felállították a haranglábat, Seres János és Barabás István pedig összesen 360 Ft-ért felépítették a 12 öl hosszú, 5 és 1/2 öl szélességű, 2 öl magasságú templomot, és bútorzatot is készítettek bele. 26 1 Emellett rendes lelkészi lak is létezett. Az oktatás feltételeinek javulásában sajnos, nem rögzíthetők ilyen mérvű változások. Az 1850-es évek elején Palugyay még „meglehetős" állapotban levő „iskola s községházról" számol be, ahová 75 gyermek (41 fiú és 34 leány) jár, a „három elemi alsóbb osztálya szerint elosztva". 26 2 1 861-ben is csak egy iskolaépület állt, a tanulók száma 82 fő volt. 26 3 1870-ben és 1871-ben az egy roskadozó épületre 77 illetve 78 iskolaköteles tanuló jutott, akik közül 12, illetve 14 egyáltalán nem járt iskolába, a többi is rendszerint csak Szt. Mihálytól Szt. Györgyig. 264 Nem volt ennél jobb a helyzet az örökváltsági szerződés megkötésének időszakában sem, akkor, amikor a kibontakozó gazdasági válság következtében a földjeiket megváltó telepítvényesek teljesen eladósodtak. Az egyik megyei tanügyi jelentés a kertészközségek tanügyi helyzetéről a következőket írta: „E néptől, mely már 6 éves gyermekét is igénybe véve, s egész családjával évhosszat dolgozva sem képes évi kötelezett fizetendőit teljesíteni, a rendszeres iskoláztatást már azért sem lehet kérlelhetetlen szigorral követelni, mert e nép gyermekeinek egyharmada alig bír a téli idő viszonyainak megfelelő öltözékkel. 26 5 Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a tanítók egymásnak adták a kilincset. Kecskeméti Mihály, Szabó Ferenc, Pap Lajos után 1852-ben „Rectorságra megválasztatott Bárányi Mihály". 1853 áprilisában bekövetkezett halála után július 3-tól Varga György „volt Ittebei tanító hozatott rendes tanítónak". 1859. április 24-én ő Békésre távozott, helyére Vásárhelyről, a Rárósi úton található tanyai iskolából Szabó Imre érkezett. 26 6 Működését elismerzés övezte úgy a falubeliek, mint a felsőbb vezetés részéről. 1862-ben iskolakertet, faiskolát alakított ki a kincstártól kapott földön, az iskola szomszédságában". 26 7 Szabó 1875-ben hivataláról lemondott, és helyére augusztus 10-én Fejérvári János vásárhelyi tanyai tanítót választották meg. Őt 1878-ban Kádár Mihály váltotta, de ő „Boszniába menvén (ti. katonának ment), helyébe hozatott 1879-ben Szalóki József". Szalóki 1880-ban Makóra távozott, így szeptember 1-től Nyikos Lajos, Csanádról érkezett tanító vette át a rektorságot. 26 8 Szabó Imre 16 éves alkotó működése, amely egybeesik a gabonakonjunktúra időszakával, mindenképpen kiemelendő a korszak oktatásügyének értékelésekor. Olyan tanító volt, akinek nevelőmunkája több évtizedre kihatott. Tanítványainak keze nyomán a közterek, utcák zöld lombozatú fákkal teltek meg (szilfa, eperfa, nyárfa, fehér akác, gesztenye), a portákon nyári alma, körte, szilva és meggy termett a szalmakazlak, szárkúpok között. Minden udvarban a disznóól körül 2-3 eperfát 25 9 Ifj. Palugyay i.m. 349. 26 0 NREI Iratok 1868—1888. 1883. november 1-én kelt adományozási szerződés. 26 1 NREI Iratok 1836—1863. 1847. január 24-én kelt szerződés. 26 2 Ifj. Palugyay i. m. 349. 26 3 NREI Malom iratai. 48—8/1861. 26 4 NREI Malom iratai. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1870.1871. statisztikai mellékletek. 26 5 CSML Csanád megye Közigazgatási Bizottságának jelentése a minisztériumhoz 1880. évben. 15. 26 6 NREI Presbiteri jegyzőkönyv 1848—1895. 26 7 NREI Malom iratai. 1869. augusztus 5-i jegyzőkönyv; Iratok 1868—1888. 1875. március 30-i jegyzőkönyv. 26 8 NREI Presbiteri jegyzőkönyv 1848—1895. 112.
