Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)

— ha nem is a járási szervezetben —, de ekkor már működtek közösségi bábák, akik 1771-től adómentességet kaptak. „Az község javára rendeltetett bábák mivel minden szempillantásban kinek-kinek szükséges szolgálatjokra tartoznak megjelenni, nemes vármegye által 1771 április 24-én tartatott gyűlésben minden közönséges terhektől immunitáltattak. Ment, mely kegyes determinációját nemes vármegye helybéli bírák mindenütt obszerválván, a bábákat szabadságban tartsák, hogy annyival is inkább ők magok kötelességeinek eleget tehessenek." 3 5 A 80-as években a városi tanács is megkapja II. József rendeleteit, amelynek következtében új intézkedések történnek a helyi viszonyok figyelembevételével. 36 Ezek közé tartozik a szakképzett bábák alkalmazásának szükségessége és a megfelelő fizetésük biztosítása, az arra hozott intézkedések. 1783-ban Makón már tanult bába dolgozott, akihez berendelték a többi, vármegyei pénztárból fizetett bábát. „Azon Helyséqbéli Bábák, kik a Nemes Vármegye casszájából fizettetnek, mivel referáltatott a Nemes Vármegyének, hogy a szükséges bábái mesterségeket nem tudják, a bírák és nótáriusok által a makai első tanult bábához küldessenek, hogy ott a kívántató mester­ségeket elegendő képpen megtanulván, anyival is inkább a születendő személyek segít­ségekre lehessenek, különben a ki meg nem jelent a bábaságtól elmarad, követke­zendőképpen fizetése nem lészen." 3 7 Arra nincs adatunk, hogy ki volt az említett első tanult makai bába, hol és mikor szerezte diplomáját. 1786-ban a vármegye főispánja utasítást adott ki a szakképzett bábák fizetéses alkalmazására. 3 8 A rendelet 3 évvel későbbi megismétlése azt bizonyítja, hogy sem az alkalmazásra kötelezettek, sem pedig a bábák nem tartották be az előírásokat. Az újabb rendelet a fizetést 6 frt-ban állapította meg, amiért a szegényeket ingyen kellett ellátni. „Méltóságos Fő Ispány Eö Exellenciája által keményen parancsol­tatik, hogy minden examinált bábának 6 frt fizetése légyen a Bábák így azzal meg elégedvén, a szűkölködő asszonyokat semmi képpen terhelni ne merészellyék annyival inkább a szegényeket fizetésekért zaklatni ne bátorkodjanak." 3 9 A fizetések között az országban vidékenként nagy eltérések mutatkoztak. Egy­részt azért, mert a nemesi közösség a seborvoshoz hasonlóan a szülésznőknek is meg­engedte a magánpraxist, másrészt egy-egy megye másként értékelte a hatósági bábák munkáját, amit fizetésben is kifejezett. így pl. a 3 szegedi hivatásos bábának 1796-ban 100—100 frt volt a fizetése. 4 0 Igen meglepő volt számomra, hogy a XVIII. sz. végi állapotok összeírásában az iparosok nyilvántartásában, a csizmadiák, takácsok, harangozó mellett a bábák is szerepeltek. 4 1 Ezek szerint 1791-ben és 1801-ben 3 bába volt Makón. Ez az összeírás a felsoroláson kívül más adatot nem tartalmaz. Feltételezésem szerint a megyei bába­rendszer intézményes kiépülését tükrözik az adatok, a megye által fizetett bábákról van itt szó. Ezt a tényt erősíti meg egy 1808-ból származó adat, amely Makóról már 6 fizetéses bábát említ. Ebben a felsorolásban találkozunk először név szerinti emlí­téssel : Julis Éva, a vármegye első bábája, akit évi 112 frt fizetéssel alkalmaztak. 1808­ban megyei orvos Szekér Károly, évi saláriuma 150 frt volt. Megyei seborvos Degri 3 5 Makó Város Levéltára (továbbiakban MVL) Körrendeletek jegyzőkönyve (továbbiakban Körr. Jkv.) 1771. 28. 1. 3 6 Eperjesy Kálmán 1984. 25. 3 7 MVL Körr. Jkv. 1783. 141. 1. 3 8 Uo. 1786. 108. 1. 3 9 Uo. 1789. 119. 1. 4 0 CsML Szeged város Tanácsának iratai. Tisztújító iratok. 1796. Oltvai Ferenc szives közlése 4 1 Bohdaneczky Edvin 1940. 72. Az adatra Fejér Gábor hívta fel a figyelmem. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom