Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)

Képmelléklet

A MAKÓ! MÚZEUM ALAPKŐ ELHELYEZÉSÉNEK OKMÁNYA cé löbb mint hétszáz íves makói település és vonzáskörzetébe larlozó községek haladó hagyományait és forradalmi mozgalmait, színes népélctél és szokásvilágát, gazdag irodalmi és művészeti hagyatékát elsősorban a múzeum van hivatva őrizni. cA. város 1950-ig a rég múltú Csanád megye székhelye volt, ma Csongrád megye egyik karakieres helysége. A köztudat ma is a hagymalermclés fővárosának lekinli, szellemi arculata miatt József Attila „Maros menti Konstantinápoly'

1 -nak nevezte, korunkban pedig -a hitleri fasizmus alól- első felszabadult magyar városként emlegetjük. cA környék muzeális emlékeinek összegyűjtése és közkinccsé tétele iránti törekvés a 19. század nyolcvanas éveire nyúlik vissza. A Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat hasznos tevékenysége révén gazdag archeológiai gyűjtemény jött létre, de a tervezett megyei múzeum létrehozása rendre elodázódolt. A nagy gonddal összegyűjtött anyagot 1911-ben Nyugatra szállítás közben amerikai szőnyegbombázás semmisítette meg. A felszabadulás után kibontakozó ktiltúrforradalom eredményeként 1950-ben létrejött múzeum már néprajzi profilú lett, amely később helytörténeti, irodalmi, képzőművészeti és numizmatikai gyűjteménnyel bővült. Jelenleg a múzeum leltári készlete — a segédgyfijlcniémijel egygyűlt- 23591 db. cA makói múzeum előli soha nem remélt perspektíva nyílt. Rövidesen áttelepítésre kerül a városból az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba egy középparaszti, az Országos Szabadtéri Múzeumba egy gazdaház, New Yorkban pedig a makói születésű Pulitzer Józsefnek, a nagyhírű irodalmi alapítványt létrehozó újságíró királjnak rendeznek be makói bútorokkal egy emlékszobát. Közben egy ideális múzeumi centrum kezd kibontakozni Makón is. Az Espcrsit-ház néhány hete nyíll meg, a mai nappal hhalalosan is kezdetét vette a múzeum építése, a városrendezési terv pedig egy helyi jelentőségű szabadtéri múzeum létesítését is tartalmazza. CÁ múzeum kinőtte egjkori hajlékát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága 1971. november 25-i elvi állásfoglalása és a \árosi lanáe.s 6/1976. (III. 15.) számú határozata alapján indul meg az építés. C^T* terveket \incze Mihály, a Szegedi Szövetkezeti Tervező Vállalat építész-tervezője készítette, a kivitelezést a Makói Építőipari Szövetkezet végzi. Az építés kezdete 1979. április 3. a befejezése 19110. szeptember 26., a város felszabadulásának í\fordulója. cA. múzeumot a Városi Tanács építteti. A nyolc millió forintos beruházási összeg azonban meghaladja a város teherbírását; a nemes törekvés megvalósításához a Magyar Tudományos Akadémia, a Csongrád megyei Tanács és a Szövetkezetek Országos Tanácsa jelentős, a budapesti makóiak llaráli Köre kisebb anyagi lámogalásl nyújt. cAz. alapkő letételére hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmával kcriil sor. .///akó, 1979. IV. 3. Dr. Koncz János l)r. Varga Dczstf Lantos István Sarró Fcrcnc meg) ei párlbiatlIKág titkára víro«i pártbitiiixág eU4 titkára várnai párlbizulliig titkára vároii pártbitolliág titkára l)r. Forgó István Sárvári Zoltánné tlr. Hakos Zoltán I)r. Karsai András Tár<»i lanámclnitk vároii tanácielmík-lirl) eltei váro.i tanácielnlikbclyeitei vároii uitáralitkár Innkni IjiaxlA Horváth István Horvátit Imre Kovács István (pIMipari •aStetkrart rlnBka k4toílri-a brigádveactó aialaloa brigáthcació ára brigádveaeia Ars Sándor Juliász István Kádár János liáitiigua brigá.ltearlA feitó brigáilvezetd lakatoa brigáilveaeló l)r. Trogniuycr Oltó Dr. T6tli Fcrcnc megyei tiiúzcuniigaigai6 múii'iiinigazgii<6 uaxoi touiotosiro ouu