Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)
Péter László: Az első József Attila est Makón
Péter László AZ ELSŐ JÓZSEF ATTILA-EST MAKÓN Úgy volt, hogy 1937. december 8-án a Szép Szó irodalmi estjén, Miskolcon, József Attila is részt vesz. öt nappal előbb azonban a szárszói tehervonat kerekei szétzúzzák lángelméjét. A Szép Szó miskolci estjét barátai, szerkesztőségi társai így a költő emlékének szentelték. A pódiumon fekete gyászfátyollal volt leterítve egy szék — József Attila örökre elárvult helye. Érdekes, hogy a költő emlékére legelőször nem a fővárosban, hanem az utódállamokban — Szlovákiában és Erdélyben — rendeztek összejöveteleket. December 13-án a pozsonyi rádióban Peéry Rezső, 14-án a pozsonyi Grémium Szálló nagytermében Győri Dezső, Vass László és Szalatnai Rezső, 1938. február 4-én Kolozsvárt Jordáky Lajos, Méliusz József és Nagy István emlékezett a költőre, idézte életművét. Másnap, február 5-én, szombaton este a szegedi Hungária emeleti termében a Szép Szó munkatársai áldoztak barátjuk, munkatársuk emlékének. A Délmagyarország másnapi beszámolójában idézte Ignotus Pál bevezetőjéből: „József Attila személye és költői iránya volt a legjelentősebb mozzanat, amely az urbanitás és az alsóbb osztályok ütközése következtében az új irodalom életszemléletét létrehozta. Az ő személye és a Szép Szó olyan erősen folytak össze — hiszen a folyóirat névadó szerkesztője volt —, hogy ha az egyikről beszélünk, akkor a másikat is értjük — mondotta." Másnap, 6-án, vasárnap délután Makón, a Korona nagytermében ismételték meg műsorukat a Szép Szó munkatársai. Itt már jelen volt a költő nénje, József Jolán is, és ő szavalta el öccsének három versét. A műsort Saitos Gyula vezette be. Utána Ignotus Pál A magyar író mai problémái, Fejtő Ferenc József Attila, a felnőtt, Remenyik Zsigmond Téli gondok, Gáspár Zoltán Durai Látomás címmel tartott előadást, Horváth Béla saját verseiből adott elő, Forgács Sándor pedig József Attila verseit tolmácsolta. Az előadás után, este, a pesti írók a Hagymaházba látogattak. Élményéről Fejtő Ferenc a Népszava február 13-iki számában Makói beszélgetés címmel számolt be. Elmondta, mint oldódtak föl a kezdetben bizalmatlan hagymások, s hogyan állapodtak meg az ismeretterjesztő előadások helyes gyakorlatában, a beszélgetés, a kérdés-felelet egyedül célravezető módszerében. Csak így érthet szót az értelmiség a néppel. Mert demokráciának — idézte Masarykot — lényege a vitatkozás. A hagymaházi látogatás megerősítette a szociáldemokrata és urbánus Fejtő Ferenc hitét a magyar parasztság haladó képességében: „mert ezek a hagymás gazdák — írta — a maguk sajátos módján felelősséget érző polgárok már (a szó nemesebb értelmében), önnön fejükkel ítélkező, szabadságra és műveltségre jussot formáló tagjai a társadalomnak". írását ezzel a jelentós mondattal zárta: „A munkásság mellett e józan magyar parasztság különb biztosítéka az ország rendjének, művelődési haladásának és szép európaiságának, mint az egyre jobban nekikótyagosodó, immár Isten tudja, hányadik árulását „szorgalmazó", íróasztal mellőli hatalmában részegedő, a magyar társadalom való szerkezetéről s a világhelyzetről mind öncsalóbban tájékozódó értelmiségi középosztály." Fejtő Ferenc, az urbánus írástudó egyetlen makói kiránduláson kapott élménye nyomán megismerkedett a parasztság világszemléletével, s ez máig emlékezetes nyomot hagyott benne. Ez az eset jelképesen bizonyítja, hogy népiek és urbánusok közt nem volt áthághatatlan a szakadék, s épp József Attila példája alkalmas lett volna a németek elleni összefogás jegyében a két tábor 45
