Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)
Hoffmann Tamás: A földmérés története
Figyelemre méltó, hogy a régi bajor joggyakorlatban (lex Bai. I. 13), másrészt Angliában az átlagos szántóföld nagyságát 4x40 vesszőre becsülték. A bajor vessző 10 láb, hasonlóan a dán és a fríz vesszőhöz (Jerde/jarde). A probléma, hogy ezek a mértékek — rendszerként — miként függnek össze egymással, másrészt és elsősorban a latin mértékrendszerrel? Tekintetbe kell venni, hogy dán és a svéd (de Közép-Európában is majdnem mindenütt) a falvakban újraosztották a középkorban a szántóföldeket, másrészt sokfelé már a középkorban is tagosítottak, ami által teljesen megváltozott a szántóföldek egymáshoz való aránya, s ez biztosította a rendszer koherrenciáját. Mindamellett elég valószínű, hogy a láb és az öl természetes mértékei nagyon régi tapasztalatok nyomán váltak általánossá, s ezek nyomán feleltek meg a dél-, valamint a közép-európai gyakorlatnak is. Másrészt az ölt, mint hosszűságmértéket nemcsak a németeknél elfogadott módon ismerték kontinensünkön. Hasonló volt ehhez a görög orgya, de ezt a rómaiak sohasem használták. Érdekes, hogy a németeknél is meglehetősen későn jött divatba, vagy legalábbis későn adatolható használata. Tehát a prehistorikus kapcsolat aligha valószínűsíthető. Ennél döntőbb jelentőségű az, hogy a legrégibb nordikus öl 1,5 láb, ugyanúgy, mint a rómaiaknál. A 10 x-es mérték, a vessző a germán és a latin nyelvterületen megegyezik egymással. A latin iugum területmérték megfelel az ófném. iuh (osztrák Joch) és iugerum kifejezéseknek. Ez pedig a legfontosabb római területmérték! (V. ö. még az angsz. gycer és a fném. Jauchert (Juchert.) Úgy látszik ez volt az a területmérték, amit mindenütt alkalmaztak — a keleti erdőzóna kivételével — egész Európában, ha területet mértek az elmúlt két évezredben. Ezt további bizonyítékok erősítik meg. A dániai Vimose (Fyn) területén találtak egy olyan középkori mérőpálcát, aminek hossza a római lábbal azonos. Ugyancsak Dániában, Byrsted (Észak-Jütland) lelőhelyen olyan prehistorikus parcellákat tártak fel, amelyeknek hosszát és szélességét római ölekben is ki lehet fejezni, noha ezen a területen nem volt római gyarmat. Lehet persze, hogy a római császárkorban északon is elterjedtek a római mértékek. De ennek nincsenek igazolható bizonyítékai. Valószínűbb az, hogy a prehistoriában mind délen, mind északon azonos tapasztalatok birtokában mérték a földjeiket. Mindenesetre meggondolkoztató, hogy a dániai Trelleborg erődítményében (amit 1000 körül építettek) négy részre osztották az alapterületet, ahogyan ez valamikor a római táborokban szokás volt. 27
