Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)

Győrffy Sándor: Naplójegyzetek Erdei Ferencről

Marx és Engels Erdei szerint szakítottak a régebbi gondolkodási módszerekkel. Az általuk kidolgozott új filozófia, amit ma marxizmus néven ismer a művelt emberiség, a dialektikus logikára épül. A világot összefüggő egészként szemléli. Az ember is a természet része. A természet és társadalmi fejlődés alapvető törvényszerűségei is azonosak. Ismernünk kell a marxi szocializmus tantételeit, mert az öntudatos magyar munkásság is magáévá tette ezeket, és ezek szerint akaija jövőjét berendezni: egy új, kizsákmányolás nélküli társadalomban. Végül Erdei felsorolta azokat a — nagyrészt könyvárunkban is meglévő — magyar nyelvű munkákat, amelyekből megismerhetjük a tudományos szocialismus filozófiai rendszerét, politikai gazdaságtanát, társadalomelméletét. 1943. március 5. — Győrffy István Kollégium Ma a Parasztfőiskolások Közössége (PFK) tartott nagyszabású összejövetelt. Itt voltak a debreceni parasztfőiskolások is, sőt néhány kolozsvári parasztfőiskolás barátunk is. Erdei Ferenc: A magyar parasztság címmel tartott előadást. Nagy valóságismerettel jellemezte a magyar parasztság rétegeinek (gazdag parasztság, középparasztság, kisparasztság, törpebirtokos szegényparasztság, földmunkásság, gazdasági cselédség) tájankénti jellegzetességgeit, történelmi okok motiválta változatait. Előadása második részében a parasztság mozgalmait és pártjait jellemezte: Parasztszövetség, Kisgazda Párt, Nemzeti Parasztpárt, a Szabad Szó olvasótábora, a FÉKOSZ, a szociáldemokrata jellegű Földmunkás Szakszervezet programját, szervezetének erejét. Konklúziója: fokozni kell a parasztság szervezettségét, hogy képes legyen érdekei megvédésére, és hogy a háború utáni demokratikus átalakulásban méltó szövetségese lehessen a munkásosztálynak egy új társadalmi-gazdasági rend kiépítésében. 1943. augusztus 24. — Balatonszárszó A mai nappal a konferencia — terveinknek és várakozásunknak megfelelően — történelmi jelentőségűvé emelkedett. Erdei Ferenc előadása, kristálytiszta logikája, meggyőző érvei, a magyar társadalom fejlődéséről adott pontos diagnózisa és tudományosan megalapozott prognózisa a konferencia többségét meggyőzte. Erdei ezúttal még a mi várakozásunkon is túltett. Előadása főbb téziseit már korábbi vitáinkon, különös részletességgel legutóbb a Győrffy Kollégium dunavecsei táborozásán megvitattuk. Ami új volt, lenyűgöző és megragadó — előadása magas tudományos színvonala, irodalmi formája. Évtizedek és évszázadok múlva is úgy fognak emlékezni erre az előadásra, mint a harmadik magyar demokratikus forradalom történelmi szükségszerűségének, elkerülhetetlenségének meghirdetésére, mozgatóerőinek és programjának világos kifejtésére, előkészítésének jelentős mozzanatára. 1944. november 1. — Kemenesmagasi Halottak napján — 1944-ben — valamennyien hullajelöltek vagyunk. Nem tudhatjuk, 1945-ben, egy év múlva ki marad életben közülünk, kit kímél meg a Sors. Ki kit fog siratni? Ma — síijunk a fasizmus és a háború áldozataiért, a halottakért, akiknek nem lesznek sírjai. Dossziék vannak előttem: bennük emlékek. Közöttük túrkálok és ahogy egy fénykép, egy röpirat, egy feljegyzés, egy újságkivágás, egy notesz, egy füzet kezembe akad, írok róluk néhány sort ide a naplómba. Fényképek Balatonszárszóról — Ifjúsági Parlament a Balaton partján — Kovács Imre cikke a Hídban. Erdei Ferenc előadása. Ha élő magyar embert kellene ideálomul választani: az eddig ismertek közül őt választanám. 20