Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

A bővítés tervei A Vertics-féle megyeháza fölött lassan elröpült 40 esztendő, s a reformkor hajnalára a vármegye ismét szűknek érezte székházát.

3 1821-ben született meg az első olyan elképzelés, mely emelet fölhúzásával gondolta a megyei széképületet megnagyobbítani, s ezzel a mind égetőbbé váló bővítést megoldani. A februári közgyűlésen mutatta be Schener György, a megye akkori mérnöke „a Praetoriális Háznak emeletre való építéséről ... kívántatott rajzolatokat". (3. kép) A másfél százados lappangás után most előkerült terv, az eredeti Vertics-féle alaprajzot tiszteletben tartva vázolta föl a megyeháza fölemelését. A kitűnő állapotban megmaradt tervrajz szerint, a közgyűlési terem előcsarnokából indított lépcsőn lehetett volna az emeletre följutni, mely pontos mása lett volna az érintetlenül meghagyott földszintnek. Homlokzati rajza ugyan nem maradt fönn ezen elképzelésnek, de feltételezzük, hogy az emelet külső megjelenése és díszei megismételték volna a földszinti kialakítást. A megyei nemességnek és tisztviselőknek tetszett az elképzelés, s a közgyűlés ki is nevezett egy „küldöttséget"; vizsgálja meg, milyen pénzügyi forrásokból lehetne az emeletráépítést megvalósítani.

4 Az alapos vizsgálódások utáni bizottsági válasz nem volt reményt keltő. „Az adózó nép terheltetése nélkül ... mostanság a kívánt építés meg nem történhet"; foglalta össze véleményét a küldöttség, s ennek alapján az építkezés jobb időkre halasztatott.

5 1824-ben, a levéltár rendezésével megbízott küldöttség jelentése hívta föl ismét a figyelmet a megyeház leromlott állapotára, hangsúlyozva, ha „orvoslás most nem tétetik, a levéltár idővel igazíthatatlan állapotba fog esni"!. A decemberi közgyűlés ezért újból elhatározta a széképület bővítését, s ahhoz ismét terveket és költségvetést készíttetett.

6 E felhívásra adta be az alap-, homlokzati-, ill. metszetrajzból és költségvetésből álló tervjavaslatát Griesszer József szegedi építőmester. Griesszer tervrajzait nem, de költségvetését pontosan keltezte, mégpedig 1825. március 8-án, Makón írta alá.

7 A vármegye a benyújtott tervjavaslatot és a 8218 forintra rugó költségvetést helyben3 Már 1818-ban fölvetődött egy kancellária építésének gondolata. Ekkor egy négy helyiséges, különálló épületet terveztek fölépíteni a megyeház udvarán. Bár a Helytartótanács a tervet és költségvetést 1822-ben jóváhagyta, az építkezésből mégsem lett semmi, mert „a megye adózóinak értékbeli tehetsége annyira meg lévén fogyva ... ezen egyéb eránt szükséges épület készítése ... más időkre halasztatik", mondta a korabeli közgyűlési határozat. Csongrád Megyei Levéltár. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. IV. A. 3. Az 1818. évi 116. sz. és 921. sz., az 1822. évi 1329. sz. és az 1823. évi 338. sz. határozatok. 4 Ezen első küldöttség elnöke Návay János alispán, tagjai pedig Nyéky Mihály főjegyző, Saátor János főadószedő, Szilesy Pál főügyész és Polyák Antal tornyai uradalmi felügyelő voltak. Schener György megyei mérnök (1818. V. 11.—1825. XII. 20.) által készített tervrajzok így kerültek Návay János alispán küldöttségi elnökhöz, s annak 1822-ben bekövetkezett halálával végleg a földeáki Návay-levéltárban maradtak. Ebből a védett — Gilicze János tulajdonában lévő — levéltári anyagból került elő a mindeddig ismeretlen tervrajz 1982-ben. 5 Csongrád Megyei Levéltár, Csanád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. IV. A. 3. 1821. évi 268. sz. határozat. 6 Uo. 1824. évi 1730. sz. határozat. 7 A megyeháza építéstörténetének legizgalmasabb kérdése oldódott meg Joseph Griesser eredeti költségvetésének megtalálásával. Kovács Gyula idézett művében közölt ugyan egy homlokzati és metszet rajzot, (a 18. ábrán) de készítőjének nevét feltételesen Grippe Józsefként adta meg. Kovács Gyula még láthatta az eredeti tervrajzot, talán a fényképet is ő készítette, Kelemen Ferenc — szintén már idézett — munkájában azonban már mint megsemmisült, vagy rejtőző tervet említi. Ő a továbbiakban csak Kovács Gyula adataira támaszkodhatott. A megyei levéltár anyagában nem csak az elveszettnek hitt tervrajzot találtuk meg, hanem a földszinti és emeleti alaprajz vázlatát, 14