Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Blazovich László: A helytörténetírás kettős jubileuma Makón

A HELYTÖRTÉNETÍRÁS KETTŐS JUBILEUMA MAKÓN BLAZOVICH LÁSZLÓ Két évfordulót ünnepelünk. Az egyik, hogy a Csanád Vármegyei Könyvtár elsó' kötete 60 évvel ezelőtt jelent meg, a másik pedig, hogy a József Attila Múzeum Füzeteinek 50. száma napvilágot látott. Ez késztet minket a megállásra, visszapillantásra. Makón a reformkor óta élnek olyan emberek, akik fémjelzik nevükkel az egykori mezőváros és a mai város helytörténeti életét. A reformkorban a tudós pap, Szirbik Miklós, a XIX. század második felében Reizner János, a két világháború között a Csanádvármegyei Könyvtár alkotógárdája Eperjessy Kálmánnal az élen, ma pedig Tóth Ferenc és a múzeumi füzetekben publikáló tollforgató helytörténészek és mások. Makó a Csanádvármegyei Könyvtár sorozatával példát adott a szomszéd városoknak több szempontból. Egyrészt bizonyította, hogy működhet és létezhet kisvárosban is alkotó szellemű csoport, másrészt meg lehet találni mindig azokat az összegeket is, amelyek segítségével a kör tagjai megjelentethetik írásaikat. Ma is példát ad, hiszen az alföldi városokban a megyeszékhelyeken kívül (azok közül sem sok) egy város sem büszkélkedhet ilyen hosszan élő sorozattal, mint a József Attila Múzeum Füzetei. Az első világháború után Makón tenni akaró értelmiségiek jöttek össze, és az igény is megvolt írásaik befogadására. Kivirágzott itt egy olyan kulturális élet, amely mindenféleképpen remeket képvisel, és ez tulajdonképpen a Csanádvármegyei Könyvtár sorozatban jelent meg és hagyományozódott ránk. A könyvtár 1926-tól 1947-ig adta ki sorozatát. Jellemző erejére, hogy a háború alatt is működött. 42 kötet, 21 szerző fémjelzi adatait. A szerkesztők Eperjessy Kálmán, Barna János és később Árva János voltak. 16 kötet makói, a többi megyei témájú. Végeredményben olyan övr, amit mindenképpen értékelnünk kell. A helytörténeti és nagyobb területe, régiót felölelő történeti művek is helyet kaptak benne. Ha nézzük a szerzők sorát, olyan kiváló nevek szerepelnek benne, mint Móra Ferenc, Banner János, Erdei Ferenc, Eperjessy Kálmán és mások, makói tudós tanárok, orvosok, sőt mérnök is jelen van a sorozatban, amely tehát szerzők tekintetében széles réteget mozgatott. A könyvtár témáiról szólva elsősorban a régészetet kell kiemelni. Eperjessy Kálmánnak a kopáncs-pusztai éremleletről, Bálint Alajosnak a mezőkopáncsi temetőről, a kaszaperi templomról és temetőről írott munkáját. De úttörő dolgozat volt Csanád megye régészeti katasztere is. Szabó Imre a Makó mezőkopáncsi templomról, Banner János a magyarcsanádi, bökényi ásatásokról írt. 31