Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

szintjének teljes belső rendbetétele, az emeleti nagyterem, a hozzávezető főlépcső és a folyosó végleges elkészítése volt. Júniusra meg is lett a nagyterem minden kőművesmunkája. Egy hónap múlva megérkeztek a márványlépcsők, majd elkészült a főbejárat kapuja, s közben az ablaktokok is mindenütt a helyükre kerültek. A folyosót, a teraszt, s a lépcsők előterét radnai terméskőből tervezték majd kirakni, most azonban ideiglenes megoldásként csak egyszerű téglaburkolatot készítettek. Az épület előtti ócska kerítéseket elbontották és már az udvar rendezése is sorra került. A pénztár évvégére menetrendszerűen most is kimerült, s így a legjobbkor jött a nádor szeptemberi átirata, hogy a megye az 1797. évi táborozás költségét, 589 forintot a makói királyi Sóhivatalból felveheti.

2

2 1836 decemberére az újonnan épült rész a főbejáratig teljesen, onnan kezdve pedig az emeleti ablakok aljáig be volt vakolva. A régi épületből még mindig meglévő déli szárny, eközben oly rossz állapotba került, hogy elhatároztatott: a „kinyíló tavasszal" annak fölemelése fog következni. A beköszöntő 1837. év tavaszán azonban mégsem ez történt, hanem a meglévő új részeken folytak tovább a munkák. így júniusban Szikora György, a makói „képíró" befestette a zsalukat, elkészültek a nagyterem ablakai, állt a karzat (ide tölgyfa lépcső vezetett), megtöitént a nagyterem kipadolása (szintén tölgyfa kockákkal) és megkezdődött a terem kifestése. A régi szárny tekintetében azonban csak annyi történt, hogy beszerezték az emeletráépítéshez szükséges összes anyagot, majd ismét az eljövendő tavaszra halasztották e munka megkezdését. A vármegye 1837 nyarán az építkezés egyébkénti előrehaladására tekintettel, megbízta Dániel János táblabíráját, „tudakolja ki a Bátorságosító Intézetben, hogy a széki palota és tömlöc tűz ellen való biztosítása mennyibe kerül?"

2

3 1837. szeptember 25-én az éppen hogy elkészült nagyterem fényes ünnepségnek adott otthont. Itt történt az új főispán beiktatása. Kállay Istvánt, a megye új vezetőjét, Nyéky Antal főjegyző a következő szavakkal köszöntötte: „E széki palota, melynek alapjai 1834 április havában tétettek le, negyedfél esztendő alatt, oly méltóságra emelkedett, hogy nagyterme a mai örömünnepen, először Méltóságod boldog bevezetésére nyílhatik meg".

2

4 A fényes ceremóniák után a tél beköszöntéig folytak még kisebb munkálatok, de a nagyterem jobb és baloldalán lévő termek csak nem lettek teljesen készen. Az év végén a pénztár az elszámolásokat átvizsgálva megállapította, hogy a már elkészült új rész mindeddig 19 000 forintba került, s „ezen összeg a nemesi rend által tett" adományok útján jött legnagyobb részben össze. 1838 tavaszán az építkezés negyedik évébe lépett. Április 2-án kezdődött a déli szárny megroppant tetejének bontása. Ugyanekkor rendelték el a nagyterem melletti kisebb termek 2-2 szobára való osztását. Augusztus 8-ra elkészültek a déli szárny emeletráépítésének kőműves majd ácsmunkái is, s a megye közgyűlése megállapíthatta, hogy „a széki épület egészen fölemelve, s fedél alá véve, s így a munka " Uo. 1836. évi 1303. sz. határozat. 1797 elején a Habsburg seregek Észak-Itáliában csatát vesztettek Bonapartéval szemben és a francia csapatok akadálytalanul átkeltek az alpesi hágókon és már Bécset veszélyeztették. A király (I. Ferenc, 1792—1835) ekkor fegyverbe szólította a magyar nemesi felkelést. A csak lassan összegyülekezett és korszerűtlenül felszerelt nemesi hadak franciák elleni bevetésére végül is nem került sor. A bürokrácia útvesztői már abban időben is igen kanyargósak voltak, hiszen ez az összeg éppen 40 évig várta hogy kiutalják. " Uo. 1837. évi 1202. sz. határozat. u Uo. 1837. évi 2035. sz. határozat. 23