Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

1832-ben csak az építőszerek (tégla, mész, homok, faanyagok) szereztessenek be; minden munka versenytárgyaláson hirdettessen meg a hozzáértő mesterek között; s az egész építkezésről és költségekről pontos jegyzőkönyv vezettessen.

1

2 Nézzük m>.g, milyen volt Giba Antal e második terve, melynek alapján — úgy tűnik — végre megindul a megyeház átalakítása. A terv legszembetűnőbb sajátossága, rendkívüli olcsósága volt. A költségvetés végösszegeként kihozott 8685 forint, az előző Giba-íéle tervezet költségeinek alig több mint egynegyede volt.

1

3 Ennek megfelelően az épület, a legtakarékosabb módon csak egy emelettel nőtt volna, melynek beosztása — minden bizonnyal — hűen követte volna a földszinti alaprajzot. A feltételes mód használatát az magyarázza, hogy a tervcsomagból csak egy homlokzati rajz, a költségvetés és egy tetőszerkezeti vázlat maradt fönn. A széki épület fölemelésével megbízott állandó küldöttség 1832. május 11-én kezdte meg rendszeres üléseit, s azokról pontos és részletes jegyzőkönyveket vezetett.

1

4 Időközben folyamatosan szaporodtak az adományok is. Nem kevésbé azért, mert a szolgabírák feladatul kapták, hogy „a megyebeli földes és nemes urakat, általában minden uraságot és előbbkelőeket (honoráciorokat) hathatósan felszólítsák", s a felajánlásokról rendszeresen jelentéseket tegyenek. Volt olyan birtokos, aki nemcsak pénzt, de például „rétjén lévő vágatlan nádját", vagy — mint a földeáki Návay László — 50 000 cserepet ajánlott föl az építkezéshez. Csanád vármegye székházát, nemesei fölajánlásaiból összegyűlt pénzen, s lakóinak közmunkájával szándékozott fölépíteni. 1832. május 23-án tartották meg az első versenytárgyalást, hol az építkezéshez szükségesnek vélt 550 000 tégla kiégetését Kurucz Sándor és Bodatz Pál makói téglamesterek nyerték el. Az esztendő még hátralévő hónapjai a további építőszerek megrendeléseivel, ill. a megyeháza előtti terület — ahová az anyagokat kívánták összegyűjteni — feltöltésével és a megyei rabokkal elvégeztetett körülárkolással teltek el. Giba Antal eközben a megyebeli helységek között elvégezte, a szállításokhoz szükséges fuvarok arányos felosztását. Egy éven keresztül, egészen 1833. május elejéig, megszakítás nélkül folytak az előmunkálatok és anyagvásárlások. Május 14-én azonban lényeges zavar következett be. Az építési küldöttség jelentette, hogy „a Maros kicsi volta miatt a szükséges mész, fa, homok, tégla nem szállíttatott", s ezért azt javasolták a közgyűlésnek, hogy csak a jövő esztendőben kezdődjön meg az építkezés. A vármegye az indítványt — tudomásul véve a kialakult helyzetet — elfogadta. 1833. nyara így hát már majdnem eseménytelenül telt el, mikor az építési küldöttség augusztus 30-i ülésén új idea vetődött fel. Az iratokban nem rögzítették, hogy kinek az ötletéből, de megcsillant egy egészen új megyeháza fölépítésének lehetősége. Olyan épületről álmodoztak, mely „századok] a terjedt tartóssága mellett, a mostani kor szelleméhez ... megkívántató csinossággal és dísszel is" fel lenne ruházva, s így „a költségekhez nemes adakozásokkal járult nagylelkű honfiaknak tetszését" is megnyerné! Azonnal megszülettek a gyakorlatias javaslatok is. Például célszerű lenne, 1

2 Uo. 1832. évi 461. sz. határozat és az ahhoz tartozó iratok. 1

3 Ez az összeg kísértetiesen hasonlít az 1825-ös Griesszer-féle terv költségeire. Giba Antal a költségek radikális kímélése céljából — az oldalirányú bővítést most elhagyva — csupán egy szinttel megemelte az épületet. A főhomlokzat kialakításában megismételte előző tervét, s így az, végül is a már Griesszernél felvetett megoldásokat tartalmazta. Giba itt annyit módosított, hogy az oszlopok közeit fallal töltötte ki, az emelet magasságában pedig beépítette, két helyiséget alakítva ott ki. 1

4 Csongrád Megyei Levéltár, Csanád vármegye széki épület felemelésére ügyelő állandó küldöttség iratai, 1830—1844. IV. A. 3. g. 1. doboz. Iratok. 18