Tóth Ferenc: Makó úrbéli térképei. A Makói Múzeum Füzetei 58. (Makó, 1988)
pedig a Városház felé való utca. A Rákóczi utcát az idősebbek még mai is Nagy Györgyök w/cójának emlegetik, az elnevezés több mint kétszáz éves. A mai Hunyadi utca a Kishíd felé való utca volt, a Rádai pedig a Gerizdes felé való utca. Ezt később Apát falvi utcának nevezték. 1 3 A Zsidó utcát a mai Deák Ferenc utcával azonosíthatjuk. A Szentlőrincz utca a mai Csokonai utca eleje és a Szentlőrincz utca. A Kukorica város pedig a mai Hunfalvy utca lehetett. A Fekete János utcája a mai Móra Ferenc utca. Burján János utcája nem ismert. Feltünteti a katolikus (Templum Catholicorum), a református (Templum Reformatorum) és a görögkatolikus templomot (Templum Ruthenorum), a városházát (Oppidana), a megyeházát (Domus Comitatus), a püspöki rezidencia régi épületeit (Dominalis), egy jelesebb lakóházat: D. Ur. sz. jelzéssel. Feliratban szerepel a mai Köztársaság téren a Magasin, ahová a megye a katonai porciót gyűjtötte be. A főtéren két épület térbeli rajzát találjuk: a Nagyvendéglőt és a piactéri Szent János kápolnát. Valamennyi temető ekkor még többszáz méterre esett a településtől. Kivételt csak a mai Petőfi park helyén levő katolikus temető jelentett. A belvárosi református ótemető (Cometerium Reformatorum) épp úgy lényegesen kisebb kiterjedésű volt, mint a görögkatolikus (Orosz) temető. A zsidó temetőt nem tünteti fel. A tájékozódást jól segítik az országutak. A városból indul az Apátfalvi út (Via Apátfalvan ducens), a Palotai út (Via Palotensis), ebből ágazik el egy másik Apátfalvi út és a Nagylaki út (Via Nagy Lakinum ducens), a Battonyai (a mai Királyhegyesi) út (Via Batoniensis), feliratozás nélkül a Rákosi vagy Komlósi út, Igási út, a Vásárhelyi út (Via ex Vásárhely ad Makó ducens), a Földeáki (Óföldeáki) út (Via ex Földeák Makóvian ducens), a Szegedi (Oszegedi) út (Via Segediensis). Középkori hagyományból és a terepadottságoktól függően még ebben az időben is csomópontnak számított Margita, amely a térkép készítése idején Margitai eret, Margitai gödröket és Margitai hidat jelentette, de egykor itt állt Szentmargita település. Margitáról 1781-ben út vezetett Rákosra, Igásra, Vásárhelyre, Földeákra, Szegedre, Makóra, Apátfalvára, Palotára. A város határában a legjelentősebb csomópontnak Rákos számított. Két főútvonal keresztezte itt egymást: a Komlósi és a Rácz út. De itt haladt keresztül a Battonyai út is (Via ex Földeák Batonyan ducens). Valamivel kisebb csomópontnak számított a Rácz út és az Igási út találkozásánál Igás. A földosztáskor Vertics József megtartotta a régi utak nyomvonalát, legfeljebb kisebb korrekciókat hajtott végre. A Battonyai út korábban is létezett, de ezt nyílegyenes úttá változtatta. Verticstől származtatható a Szárazér melletti szintén nyílegyenes Békési út (Via ex Possessione Orosháza) és az ebből leágazó Földeáki út (Via ex Földeák Komlosinum). Ezek a mesterségesen létrehozott utak kettévágták az egyes földparcellákat, ez is mutatja másodlagosságukat. Tabella Geometrica A térképműnek nagyon fontos kelléke a Tabella Geometrica, mely kataszterszerűen tartalmazza a felmérés adatait. 1 4 Ez Makó történetében az első hiteles földnyilvántartás. Korábban nem is merült fel ilyennek a szükségessége, ugyanis Makón 1 3 Géczi Lajos 1984. 249. 1 4 Csongrád megyei Levéltár. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Urbarialis deputació iratai. Acta Urbarialia. 1769—1848. Összeírások 4. 15
