Tóth Ferenc: Makó úrbéli térképei. A Makói Múzeum Füzetei 58. (Makó, 1988)

az Ugar másik nyomásán. Az urbárium a belső telket két pozsonyi mérőben határozta meg, ami Makón egy holdat jelentett. Ekkora belső fundus viszont kinek-kinek nem állt rendelkezésére, ezért ezt a KenderföldbŐl egészítették ki. A térkép felirata is utal erre: Fagopiretum pro adjustatione Fundorum Intervillanorum deslinatum (a beltelek kiegészítésére rendelt Kenderföld). Az urbárium végrehajtásához elegendő lett volna az Ugar és a Szállásföldek felmérése, de Vertics József teljes munkát végzett, tevékenysége kiterjedt szinte az egész város határára. Mappájáról csupán a Lele felőli rét egy része hiányzik. A város körül feltünteti a különféle kerteket, mindenekelőtt a szőlőket: Vineae Sz. Lőrincz, Vineae Ingó, Vineae Ardics, Vineae ad Calvaria, Vineae Jangorienses. Külön jelez egy gyümölcsöskertet (Agri Frumentarii). Kenderföldet (Fagopiretum) öt helyen tüntet fel: Gerizdesen, Ingóban, Ardicsban (a mai Kenderföld környékén), a Kálvária mellett és a mai újvárosi református temető területén. A legrégibb Kenderföldnek a gerizdesi tekinthető, de a lakosság növekedésével a belső legelőből újabb területeket szakítottak ki. Ezzel egészítették ki a beltelket. A mai Ószegedi út mentén állt egy kápolna (Sacritum), amely a II. József-kori első katonai felvételen Rozália kápolnaként szerepel. Ezt az 1738—39. évi pestisjárvány alkalmával emelték Szent Rozália védőszent tiszteletére, ugyanis itt temették el a pestis áldozatait. Ma ennek közelében áll a Vöröskereszt. Mikócsában jelölték ki a Nyomtatót, ez volt a város szérűskertje, ahol meghatározott rendben a gabona nyomtatása folyt. A Maros partján állt a Fehérház. Névadója a püspöki uradalomnak fehér színű épülete volt.

1

0 A város határának számontartott épületei voltak a csárdák: a dáli (Plaga pro Diversio excisa), a rákosi (

Diverticulum Rákos), az igási (Diverticulum Igács) és a lesgödöri (Diversorium Les gödör). Épületet csak az utóbbinál jelez. Az Ugar és a Szállásföldeken nem tüntet fel különösebb tereptárgyakat, a kimérési adatok ezt nem is teszik lehetővé. A Pusztán a Bujáki-, Hold-, Nagy-, Temető-x\tca\ kutakon és az Ökör Csorda kutakon kívül feltünteti a kopáncsi templomromot (Ruina Templi Kopáncsiensis). Vertics József néhány évvel később, 1786-ban felmérte a város belterületét is, ennek protocolluma fennmaradt,

1

1 de a térkép minden valószínűség szerint megsemmisült. így igen értékes a vizsgált mappán Makó vázlatos rajzolata. A város 1786-ban 322 jugerum területen feküdt. A Nagyér két részre osztotta a helységet. A települést akkor a mai Liget, Zrínyi, Apafi, Lehel, Kürt, Eötvös, Kiss János tábornok, Murányi, Móra Ferenc, Batthyány, Körösi Csorna utca határolta. A város korabeli utcaneveire a vizsgált térkép is ad útmutatót, a Pusztán a Hold, a Bujáki, a Nagy és a Temető utcai csordának volt külön kútja. A Hold utca azonos a mai ilyen nevű utcával, a Bujáki utca a katolikus városrész nagyobb utcája volt, a mai Kölcsey utcát kell érteni rajta.

1

2 Az 1786. évi protocollum feltünteti a korabeli utcaneveket is. A Nagy utcáról megjegyzi, hogy a református templom melletti Nagy utca; valószínűleg a mai Szegedi utcával azonos. A Kálvin utca régi neve Temető utca volt, a protocollum itt is tartalmaz helymegjelölést: a kálvinista régi temető felé való utca. A régi református temető a mai Görög-szabadságharcosok terén volt. Néhány utca jelesebb épületről (sóház, kapitány ház, vármegyeháza, városháza) kapta nevét. A mai Szabadság tér és a Kossuth utca eleje volt a Sóház utca, a Széchenyi utca eleje Kapitányház utca, a Felszabadulás utca a Vármegyeház utca, a Gőzmalom utca 1

0 Inczefi Géza 1970. 163. 1

1 Makó városában levő egész házi udvaroknak felmérése. Csongrád megyei Levéltár Csanádi püspökség makói uradalma. Összeírások 77. Másodpéldány a József Attila Múzeum gyűjteményében. 1

2 Géczi Lajos 1984. 250. 14