Tóth Ferenc: Makó úrbéli térképei. A Makói Múzeum Füzetei 58. (Makó, 1988)

ságával. Kutatásai nyomán ma már ismerjük életének főbb fordulóit és földmérői munkásságát.

1 Feltehetően 1746-ban született. Ferenc fivéréhez hasonlóan

2 a szenei mérnökképző intézetben tanult. Első térképét 1772-ben készítette az Orczyak megbízásából. Rövid ideig a Keglevicek, Károlyiak és Haruckernek szolgálatában állt. 1775-től Békés, Csongrád és Csanád megye mérnöke. Tizenöt éves megyei munkásságát II. Lipót 1790. december 13-án nemesi oklevéllel jutalmazta. Vertics Józsefnek a földeáki Návay Veronikától négy gyermeke született: József, Eleonóra, János, Rozália.

3 Békés megyei tisztségéről betegeskedése miatt 1811-ben, Csongrád megyei szolgálatáról 1817-ben mondott le. Csanád megyében 35 évig működött, 1820-ban vonult vissza, 1829-ben halt meg Hódmezővásárhelyen. Hrenkó Pál több mint hatvan munkáját vette számba. Nagy munkabírású és igen termékeny földmérő volt. Szerteágazó tevékenységet fejtett ki. 1779-ben lecsapolta a Hód tavat, 1780-ban megtervezte a makói megyeházát

4, részt vett a Tisza szabályozásában, a Viharsarok vizeinek térképezésében, hidak tervezésében. Makói földmérői tevékenysége felbecsülhetetlen értékű. A város határát 1778-ban mérte fel, az urbárium végrehajtásáról 1781-ben készítette térképművét, 1786-ban pedig a város belterületét mérte fel. Az első makói munkája eredeti kéziratos térképben maradt fenn, a második Mátéffy Pál másolatában, a harmadik megsemmisült vagy ismeretlen helyen lappang. Az utóbbinak protocolluma két példányban is ismert. Az urbárium végrehajtása előtt fel kellett mérni a város határát. Ezt a munkát minden bizonnyal a csanádi püspökség makói uradalma megbízásából végezte el 1778-ban. A térkép később a városi mérnöki hivatalhoz került, majd hosszabb ideig ismeretlen helyen lappangott, a József Attila Múzeum 1978-ban vásárolta meg. A térkép címe: Mappa Exhibens Terrena tarn OppidiMAKO. Qvam eliam Praediorum Kopáncs, Csókás, Igács, Rákos, Dál, item Diverticula Sz. Lőrincz, Szent-Miklós, Tömpös et Lele. Delicata Anno 1718 Per Josephum Vertics I(nclitorum) Cottuum Békés, Csongrád et Csanád J(uratum) Geometram. = Makó város határát, Kopáncs, Csókás, Igács, Rákos, Dál pusztáit, valamint Szentlőrinc, Szentmiklós, Tömpös és Lele telkeit ábrázoló térkép. Készítette az 1 778. esztendőben Vertics József, Békés, Csongrád és Csanád vármegyék hites földmérője. A felmérés nagy értéke, hogy kiterjed a város teljes kül- és belterületére, hiteles képet nyújt az urbárium végrehajtása előtti állapotokról. A mappa három összeragasztott rajzlapra készült, vászonra vonva. Jó állapotú, de szélei és a régi hajtásoknál töredezett, kissé elrongyolódott. Az így keletkezett kisebb hiányok nem zavaróak. 1981-ben az Országos Levéltár Anyagvédelmi Osztálya restaurálta, új vászonra vonta és a könnyebb tárolás céljából két vágással hajtogathatóvá tette. Mérete 82,5X 148 centiméter, déli tájolású. A térképet a folyók, tavak megszemélyesítőjével, Neptun alakjával díszítette. Nem lehetetlen, hogy a jelképére, szigonyjára támaszkodó, földön ülo mitológiai alak arcvonásaiban önarcképét örökítette meg. Egyik legfontosabb műszerét, tájolóját is díszként megfestette. Méretaránya 1 :28 800-hoz, a bácsi öles mértékrendszerben 1 hüvelyk 400 méternek felel meg. Nyelvezete latin, de a földrajzi neveket magyarul tünteti fel, olykor kétféleképpen is (pl. Pascuum vulgo Nyomás). A térképet gondosan színezte: a bel- és külterület határvonalát pirossal, magát a várost rózsaszínnel, a külső- és belső legelőt, valamint a kaszálókat zölddel, a vizeket kékkel. 1 Hrenkó Pál 1986. 119—125. 2 Magyar Életrajzi Lexikon II. 992. 3 Barna—Sümeghy 1913. 220—221. 4 Kovács Károly 1929. 16., 17. kép. Kelemen Ferenc 1971. 5.