Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820- ban. A Makói Múzeum Füzetei 57. (Makó, 1988)
az óramutató járásának megfelelően halad, kiindulási helye a Rákosi út volt. A sorszámozás alapján helyreállítható a szelvények eredeti sorrendje: 1. a bal alsó, 2. a bal felsó', 3. a jobb felső, a 4. a jobb alsó szelvény. 4 Méretarányt Giba Antal nem tüntet fel. Átveszi Vertics József bécsi öles mértékrendszerét. A térképen mért 1 hüvelyk a valóságban 200 ölnek felel meg. 1 centiméter 144 métert jelent, tehát a méretaránya 1:14 400-hoz. Jó állapotú, csupán a 2. szelvény repedezett. Hiányok nincsenek. Mérete: 1. szelvény: 76 X 58, 2. szelvény: 76 X 59, 3. szelvény: 69 X 51, 4. szelvény: 70 X 59 cm. A térkép feliratozása igen szerény. Címe és jelmagyarázata nincs. Határrészneveket nem tüntet fel. A szállás földekkel szomszédos határelnevezések közül csak kettőt jelöl: a királyhegyesi határt és a kopáncsi külső közönséges legelőt. Az utak közül említi a Rákosi, az Igási, a Mezőhegy esi és a Rácz utat, valamint a Vásárhelyi és a Földeáki utat (ez utóbbin Óföldeáki utat kell érteni). Névszerint nem jelöli a 2. szelvényen a nyílegyenes Békési utat, a szállás földeket az ugarföldektől elválasztó Ugarszéli utat és a külső legelő felőli Fehérvári és a Pusztaszéli utat. A Pesty Frigyes féle névgyűjtemény szerint a tanyaföldek dűlőinek egyenként nincs külön elnevezése. Giba Antal nem feliratoz olyan fontos topográfiai helyeket, mint a Város-tanya vagy Dáli-csárda. Ennek ellenére a térkép eredetijén milliméternél is kisebb méretű gémeskutacskákat és tanyaépületecskéket lehet találni, de ez nem általános, csupán az utak mentén, az átkelőhelyek és a csárdák környékén fordul elő. A gémeskutakat jelentőségüknek megfelelően a legkülönbözőbb méretűre rajzolja. (Nagy Szék csordakútja pl. majdnem fél centiméteres jellel uralkodik a nyár derekán egyébként kiszáradó füves völgyben, míg a Földeáki úton levő gémes kutat épp hogy meg lehet ismerni, bár lehet az is, hogy az út két szélének határvonalai késztették apró jel alkalmazására.) Az utak tartozékának számító hidakat következetesen mindenütt ábrázolja, mint valami útszűkület-félét. A térképnek egyik legfőbb értéke a tanyavilág vízrajzknak hiteles ábrázolása. Giba Antal rendkívül pontos méréseket végzett, hiszen az adott tanyai telekből le kellett vonnia a tavat, a sziket, az eret, ez ugyanis a telki állományba nem tartozott bele. Az első szelvényen, az Ugar földekben feltünteti Sóstót és feliratozás nélkül a Margitai gödrökéi, a Margitai eret, illetve fokot. Szintén név nélkül ábrázolja a Szárazeret, amelyet már az 1247. évi oklevél is említ, rajta még vízimalom is kelepelt. A második szelvény ábrázolja Bogárzó vízjárta területeit. Sem(lyék) is alacsony fekvésű volt. 7 A harmadik szelvényen a Mezőhegyesi úti tanyáknál húzódott a Fekete ér. Ennek déli vonulatát csak a 994. helyrajzi számig ábrázolta, a Vertics-féle 1781. évi térképen ennek Észak-Nyugati folytatása is létezett. 8 A Dáli ugar ereit is igen pontosan ábrázolta, itt még a mérési adatokat is feltüntette. A vízjárta helyek partvonalait különös részletességgel mérte és ábrázolta. Mivel hű másolatunk a közölhetőség érdekében kicsinyítéssel kerül az olvasó kezébe, a túlontúl részletes vízpartvonal-poligonokat egyszerű természetes harmadfokú simuló4 Ez a számozás eltér a mérnöki hivatal egykori nyilvántartási számaitól. Ott a bal alsó III., a bal felső IV., a jobb felső I., a jobb alsó II. számnak felel meg. 8 A 808. számon nyilvántartott három és fél sessiónyi földdel rendelkező Fejérváry családról kapta a nevét. L. SÜMEGHY—BARNA: Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, [1913] 58. 8 INCZEFI GÉZA: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1970. 7 Lelőhely: József Attila Múzeum. 8 Csongrád Megyei Levéltár Feudális összeírások levéltári gyűjteménye. Csanádi püspökség makói uradalma 64. 5
