Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820- ban. A Makói Múzeum Füzetei 57. (Makó, 1988)

Mindez alapján feltételezhettük, hogy a térkép 1833-ban vagy nem sokkal utána készült. Mivel a pontosan vezetett számadáskönyvekben semmi nyoma sem volt a Giba Antalnak szóló kifizetésének, a munka elvégzése bizonytalanná vált. A Csanád megyei püspökség makói uradalma irataiból két különböző ingatlannyilvántartás került eló'. Mindkettő — bár a név ezeken sem szerepel — Giba Antal kezeírása. Az egyiken földmérőnk feltüntette a megszerkesztés időpontját: „Készült az 1819/20-dik esztendőben." Ebben a földnyilvántartási könyvben tovább vezették a birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat is, így egyértelművé vált, hogy a négy szelvényből álló térkép semmiképpen nem 1833-ból származik, hanem egyidős az 1819—1820-ban készült kataszterrel. Giba Antalt 1819-től alkalmazták a Csanádi püspökség makói uradalmának földmérőjeként és ez a térkép lehetett az első munkája. Nevét valószínűleg azért nem tüntette fel a mappán, mert még tovább kívánt dolgozni rajta, netán egy lapra történő összeszerkesztését, színezését, feliratozását stb. is el akarta végezni, de a közvetlen megbízó megelégedett egy használható munkatérképpel. Földmérői oklevéllel ekkor még nem rendelkező Giba Antalnak kitűnő iskolai gyakorlat lehetett ez a felmérés, hiszen az úrbéri földek számbavételénél nem lehetett tévedni. A szállás föld nagyságára a földesúr ügyelt, az egyes birtoktestek kiterjedésére pedig az érdekelt tulajdonosok. A felmérés tehát nem a város felkérésére, hanem a püspök földesúr — illetve az uradalmi jószágigazgató — megbízásából készült. A térkép később mégis átkerült a városházára. A szelvényeket — valószínűleg közvetlenül elkészülte után — vászonra vonták. 1851-ben osztrák mintára elkészült az első telekkönyvi felmérés, ettől kezdve már egyre kevésbé használhatták Giba Antal térképművét. A térképet többször jegyzékbe vették. Az l-es szelvényen ceruzával 19, a Il-on ceruzával 53/tanya, a IV-en 137 ceruzás, majd 58/897 kék ceruzás feljegyzés, a IV. szelvényen egy ragasztott hengerpalást papírszeleten Tanya sorszámozási térkép felirat került. Tintával I, II, III, IV. jelöléssel be is számozták. Makó határát elsőnek Vertics József mérte fel 1781-ben.

3 Nagyban megkönnyítette Giba Antal munkáját, hogy rendelkezésére állt ez a nagy gonddal készült mappa, így mentesült az előzetes helyszíni bejárástól és az alapfelméréstől. Nem kellett változtatnia a szállásföldek külső határvonalán, az utak, a Szárazér vonulatán. Átvette a Vertics által alkalmazott léptéket is. Feltételezhetjük, hogy Vertics mappájának térkép-terepazonos pontjainak átvételével, ami egyszerű „leszúrással" történt, Giba megtakarította a teljes újramérés munkáját. Elfogadta a verticsi határpoligonokat, dűlő-osztó főutakat, és csak a táblahatárokon belüli ún. „részletező" felmérést végezte el. Ennél fogva a térkép részben másolat, részben újfelmérés is, amit viszont terepasztalon végzett, hiszen egyik szelvény mérete sem haladja meg a 80X60 cm-es szokványos asztalméreteket. Ezt még az is megerősíti hogy egyikre sem került címfelirat, mértékmérő vagy díszítés, tehát egy köztes munkarésznek ún. mérőasztal-felvételi lapoknak szánta, hogy ennek alapján elkészítse a végleges térképet. Megtartotta az 1781. évi térkép ÉK—DNY tájolását, de a szállásföldek sorszámozásánál már nem követte elődje gyakorlatát, ezt a nap járásának megfelelően alakította ki. A Rákosi út és az erre nagyjából merőleges Rácz út képezte felmérésének bázisát. A telekszámozásnál még meghatározott szerepet játszott a Szárazér is. A helyrajzi számok sorrendje 3 Mappa Exhibens Divisiones Geometricas in Terreno Oppidi Makó in Conformitate Benignarum Dispositionum Regiarum ad Sessiones Urbariales inter Oppidanos Excisas. Anno 1781 per JOSEPHUM VERTICS I: Comitatuum Békés, Csongrád et Csanád I: Geometram. = Makó város területének földmérői felosztását tartalmazó térkép, amely a királyi kegyes rendelkezések értelmében a lakosok között kiosztott úrbéri telkekre vonatkozik. Készítette 1781-ben VERTICS JÓZSEF Békés, Csongrád és Csanád vármegyék hites földmérője. 4