Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820- ban. A Makói Múzeum Füzetei 57. (Makó, 1988)

lésnek sokkal meghatározóbb szerepe volt, mint a vásárlásnak. Nagy Györgynek 1781-ben a 163. helyrajzi számon három sessió földterülete volt. Ennek tulajdonosai 1820-ban: 82 Ifj. Nagy György Ferencz 1 83 Nagy György András 4/8 84 Nagy György Péter 4/8 85 Ör. Nagy György János 4/8 86 Ifj. Nagy György István 2/8 87 Nagy György Péter 2/8 Valószínűleg ilyen megokolásból írta Szirbik Miklós: „Amely darab földet ezelőtt 40 esztendővel egy háznép birt, most azt 10—12 birja." Ennek okát a famíliák elágazásában és az idegenek szüntelen megtelepedésében látja.

1

3 Bizonyos családok esetében ez a birtokelaprózódás pontosan kimutatható, de a változás még sem olyan nagy mértékű, ahogyan Szirbik Miklós vélte. A földparcellák száma 1781-ben 656, 1820-ban 1072, de ez nem megfelelő összehasonlítási alap, ugyanis az urbárium időszakával ellentétben a reformkor elején már két vagy több helyen fekvő külső telekkel is rendelkezhetett valaki. Sokan gondviselőre szorultak, a föld még az idős gazda nevén volt, de az eltartó azt együtt művelte a magáéval. Amennyiben ez szomszédos telek, Giba sem rajzban, sem a kataszterben nem különítette el. Ilyen körülmények miatt célszerű családok helyett gazdaságokról beszélni. 1820-ban — a kataszterből kiolvashatóan — az 1072 birtoktest 951 gazdaság között oszlott meg. Egy-egy háztartásra átlagosan 29 jugerum tanyaterület jutott. Harmincnyolc év leforgása alatt alapvető birtokelaprózódás Makón nem zajlott le. A féltelkesek százalékos megoszlása nem változott, valamelyest csökkent az egytelkesek és az annál nagyobb birtokosok aránya. Lényegesen nőtt a negyedtelkesek százalékos megoszlása. A társadalom mélyreható tagolódása nem a telkes jobbágyok kategóriáján belül zajlott, Makó társadalmára az elzselléresedési folyamat jellemző. Teleknagyság 1781 1820 1/8 —% 0.3% 2/8—3/8 29% 36,4% 4/8—4/8 30% 29,2% 6/8—7/8 10% 13.5% 1 18% 10,8% 1 felett 13% 9,8% 100% 100,0% A ,,Földnyilvántartási könyv" ugyanúgy mint a területszámítási jegyzőkönyvek Giba kéziratában maradt ránk, amelyet földmérési kataszterként teszünk közzé. Az utóbbiban olykor módosított terület szerepel, ugyanis földmérőnk dűlőnként összefoglaló méréseket is eszközölt (az „A" dűlő esetében ezt a területszámítási jegyzőkönyvben is feltünteti), az esetleges eltérő adatok miatt korrigálnia kellett. 1

3 SZIRBIK MIKLÓS: Makó városának leírása. Makó, 1979. 35. 14