R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
illetve az egész akciót a német nehéztüzér üteg és a tüzérség segíti. Apátfalva elfoglalása után a terv szerint a csapatok nyugatra fordulnak és Makóra támadnak. Közben a 4. SS hadosztály a Maroson Magyarcsanáddal szemben átkel és legalább egy — tüzérséggel felerősített — zászlóaljával résztvesz a Makó elleni támadásban. A város elleni támadást a Kiszombornál álló Matolcsy csoport egységei zárják.105 A várost és környékét védő szovjet hadsereg is felkészült az összecsapásra. Veszelik százados naplójában feljegyezte: „...a hadosztály egész védelmi frontszakaszán az ellenség semmi aktivitást nem mutatott... átcsoportosította erőit, s döntő támadásra készült Makó ellen." A szovjet hadosztályparancsnokság mindent megtett a védővonalak megerősítése érdekében. Az egyes egységeket átcsoportosították, s az „összes alegységben rövid beszédet mondtak a katonáknak és a tiszteket tájékoztatták a helyzetről". A csapatok megfelelő felkészülését még a hadtestparancsnok is ellenőrizte. A világ nagy rádióállomásai is hírt adatak a dél-magyarországi helyzetről. E hírek szerint „válságos a helyzet a déli magyar határokon. A német és magyar vezetés minden erőt összpontosított Makó körül, mert Makónál dől el a magyar Alföld sorsa".10 6 A Makó körülzárására majd visszafoglalására összegyűjtött csapatok október 4-én, reggel 6 órakor indították meg a támadásukat, Az előretörés főirányában (Királyhegyesről Apátfalvára) a 799. szovjet ezred védekezett. Az előrenyomuló gyalogság a rohamlövegek támogatásával áttörte az ezred védelmét és délután 6 órára, a magyar jelentések szerint, elérte és szilárdan megszállta a makó—csanádpalotai utat, a Csorgótól a Kápolna környékéig.10 7 Csanádpalotától északra nem volt ilyen eredményes az előrenyomulás, a frontot itt csak 2 km-rel tudták hátrébb szorítani a támadók.10 8 Szovjet feljegyzések szerint a magyar egységek a palotai útról tovább támadtak Apátfalva felé, s estére elérték a község északi szélét. Az itt védekező 795. ezred 3. zászlóaljának két századát fokozatosan a községtől délre a Maroshoz, ill. Magyarcsanád nyugati széléhez szorították vissza, s éjjel 11 órára elfoglalták Apátfalvát. Az egyre feszültebbé váló helyzetben a szovjet hadosztályparancsnok elrendelte, hogy a 795. ezred 1. zászlóalja, Mezőhegyesről Csanádpalotán keresztül Kövegyre vonuljon és Kövegytől nyugatra, támadjon az ellenség hátába. A beérkezett zászlóalj este 10 órakor támadta meg a magyar csapatokat. Az Apátfalvárói Magyarcsanád felé előretörő magyar erők éjfélre 400 méterre közelítették meg a 228. szovjet hadosztály törzsét. Este 8 órától már ott állt végső tartalékként a 795. ezred Csanádpalotáról átvonult 2. zászlóalja.109 A Marostól északra folyó súlyos védekező harcok alatt a szovjet hadsereg más egységei a folyótól délre előre törtek. A 4. SS hadosztály déli szárnyát a Béga-csatornáktól visszaszorították a Zsombolya—Billéd vonalra. A német hadosztály északi 105 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6793. sz. irat. 106 OL Rádiófigyelő október 2. A német rádió adása 21.45-kor. 107 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6818. sz. irat. 108 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd október 4. 109 TÖRÖK PÁL százados visszaemlékezése szerint rohamlövegei Apátfalvánál elérték a Marost. 236. old. A német hadinapló október 5-i bejegyzése szerint csak Apátfalva északi részét szerezték vissza a magyar csapatok, mégpedig a téglagyári tó hosszában. A front máshol a helységen kívül volt. HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6823. sz. irat. Az apátfalviak visszaemlékezése szerint: „A magyarok egy napig voltak a faluban." — Tarik Jánosné JAM. A.: 178/59: „A szovjetek Apátfalváról a Marosig, Csanád és Bökény felé húzódtak vissza." — Szentesi István JAM. A.: 178/57. 24
