R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
(szeptember 26), de onnan tovább már nem tudtak előrehaladni és másnap már kiverték őket a községből a szovjet csapatok. A támadási irány módosítása azt jelentette, hogy a németek feladták a nagyobb bekerítés tervét és már csak a közvetlenül Makót védő szovjet csapatokat akarták bezárni és megsemmisíteni. Szeptember 30-án döntő szakaszába érkezett a Makó városáért vívott küzdelem. A német hadsereg hadinaplójában 11.20-kor bejegyezték a Dél hadseregcsoport parancsnokának utasítását: „Makót minden ellenállás ellenére el kell foglalni".8 6 A korábban Makót védő, később már támadó Bán zászlóaljat szeptember 29-éről 30-ára virradó éjjel Marosleléről átszállították Földeákra. Feladatuk ugyanaz volt: próbáljanak behatolni a városba. 30-án innen támadt a zászlóalj és a várostól északra 4—5 km-re a földeáki út melletti utászházig jutott el. A 799. szovjet ezred védővonalához közeledve egy jól álcázott T—34-es harckocsi tüze állította meg a rajvonalat. A zászlóalj visszavonult, a Földeák—Óföldeák közötti területre. Tőlük jobbra ekkor már ezredük II. zászlóalja volt állásban, s ők a Maroslelénél álló 42. ezredhez kapcsolódtak.8 7 Szeptember 30-án egy másik magyar egység (20. gy. e. III. zlja) a makói strandnál csónakokon kelt át a folyón, majd az ártéren keresztülvágva a verebesi feljárónál érte el a vasútvonalat. A honvédek a sínek mellett haladva jutottak el a téglagyár—vásártér területére. Feladatuk az apátfalvi—palotai út városi bejáratának lezárása volt. A magyar egységek ezen a napon több oldalról is támadták a várost, ezért a vezetés erősen bízott a Makóra bezárt szovjet erők legyőzésében.88 A városban és környékén harcoló Voznyeszenszkij hadosztály ezredei feszült helyzetbe kerültek. A 767. ezred már közvetlenül a várost védte. A 799. ezred a várost északkeletről övező, a földeáki úttól kezdődő — Igási úti—Rákosi úti, Királyhegyes alatti területeken harcolt, az ezredparancsnok harcálláspontja az Igási út melletti Görbe tanyán volt. A 795. lövészezred Csanádpalota központtal, a Királyhegyestől Mezőhegyesig terjedő területen állt. Ezen a területen ekkor nem voltak harcok. A szovjet hadosztályparancsnokság Magyarcsanád közelében volt. Szeptember 30-án éjszaka a Földeákon állomásozó magyar egység felfogott egy szovjet rádió üzenetet, melyben a 228. hadosztály parancsnoka sürgős segítséget kért, mert ellenkező esetben nem tudja tartani a várost.8 9 A segítség hamarosan megérkezett. A vásártérre eljutott magyar egységet a palotai úton közeledő két harckocsi támadta meg. A vásártéri barakkból tüzelő honvédek feje fölül az egyik tank szétlőtte a barakkot. A menekülőket a harckocsik bekerítették és fogságba ejtették. Akik tüzeltek rájuk, azokat megsemmisítették.90 Az északi partra a felrobbantott hidaknál átjutott magyar csapatok a villanytelep— Szegedi utca környékén hatoltak be a városba, szeptember 30-án este V2ll-kor támadásuk még tartott.9 1 Egyes katonák a Lesi-szöllőkön keresztül a nagyállomásig, mások a Szegedi utca, Gőzmalom utca kereszteződésének környékéig is eljutottak.92 A szovjet ellentámadás azonban néhány óra alatt kiverte a benyomulókat a város-88 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 30. 87 Bán Ö.: Visszaemlékezés. 88 Győri István visszaemlékezése JAM. Történeti dokumentációs gyűjtemény: 75.176.1. 88 Bán Ö.: Visszaemlékezés. 40 Győri István visszaemlékezése JAM. Tört. dok. gyűjt.: 75.176.1. — Majoros István (Kiszombor) visszaemlékezése JAM. A.: 178/23. 91 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6745. sz. irat. A szegedi Matolcsy-csoport előretolt részeinek a felrobbantott hidaknál sikerült átkelni és egy szűk hídfőt létesíteni az északi parton. Innen támadtak a városra. " Kovács Antal visszaemlékezése JAM. A.: 178/4. — Marosi Mihály visszaemlékezése JAM. A.: 178/36. 21
