R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései (Fordította: Farkas Ferenc)

R. A. VESZELIK EGY SZOVJET HÍRADÓS HÁBORÚS FELJEGYZÉSEI1 1964/1965 Fordította: Farkas Ferenc 1944. augusztus 20-án a 2. és 3. Ukrán Front Ia§i—Kisinyov térségében megkezdete a döntő támadást. A német „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport három nap alatt pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, melynek következtében a román vezetés kapitulált, mivel a további ellenállást reménytelennek ítélte. De a német fasiszta egységek, melyek ebben az időben román területen tartózkodtak, folytatták az ellenállást a Szovjet Hadsereg egységei ellen, s arra törekedtek, hogy egységeiket hátra vonják utolsó csatlósuk — Magyarország — határaira, s ezzel mintegy elodázzák a fasiszta hatalmak megsemmisülését, és erőik végleges szétzúzását. A 228. Voznyeszenszkij lövészhadosztály a megtisztelő Voznyeszenszkij nevet azért kapta, mert 1944. márciusában fölszabadította a Nyikolajevszkij járásban levő Voznyeszenszk várost. A hadosztály a 2. Ukrán Frontnak volt alárendelve. 1944. augusztus 20-tól naponta átlag 35—40 kilométeres éjszakai meneteléssel Ia§i térségéből Bukarest körzetébe igyekezett. 1944. augusztus 28-án a hadosztály, mely az 57. lövészhadtesthez, s így az 53. hadsereg kötelékébe tartozott, azt a feladatot kapta, hogy két nap alatt tegyen meg 170 kilométert Hinguleszsi város térségéből Bukarest irányába, hogy ezzel garantálja a román főváros — Bukarest — biztonságát. A 228. Voznyeszenszkij lövészhadosztály az 53. hadsereg katonai tanácsától kapott megtisztelő feladatot becsülettel teljesítette. A feladatért a Legfelsőbb Parancsnokság az 1944. augusztus 31-én kelt parancsában a hadosztály teljes személyi állományának kifejezte köszönetét. A hadosztály azt a parancsot kapta, hogy támadjon északnyugati irányba a Bukarest, Rospore, Dovege, Tirgu Jiu, Petrozsény, Hátszeg, Déva, Lippa útvonalon azzal a harci feladattal, hogy keljen át a Déli-Kárpátok szorosain, érjen ki az erdélyi medencébe, s előzze meg az ellenséget a szorosok kijáratainak elfoglalásában. A hadosztály a parancsnokság parancsát teljesítette. 1944. szeptember 1-től 16-ig a különösen nehéz meneteket gyalog, hegyi terepen, 15 nap alatt a 780 kilométeres távot megtette. 1 A „feljegyzés" (oroszul: zápisz) szó elsődleges jelentése, a megtörtént események dokumentatív, hiteles rögzítését ígéri. Ugyanakkor a kialakult hagyománynak megfelelően a krónikásnak is megadja a lehetőséget, hogy alkalmas részeknél elszakadva a szigorúan vett eseményektől, saját fantáziájára támaszkodva gondoljon ki részeket, „így is lehetett volna" alapon. Ezt teszi R. A. Veszelik is elsősorban ott, ahol az események során hőseit megszólaltatja. E részletek is értékes, jellemző részei alkotásának, természetesen nem szépirodalmi, hanem eszmetörténeti szempontból. Itt érhetjük tetten azokat a hivatalos elvárásokat, melyeket a Vörös Hadsereg katonáival szemben támasztott az állami, politikai, katonai vezetés. A „feljegyzések" kifejezés tágabb értelmezéséhez, álljon itt néhány példa. Ez a szó szerepel az egyik jelentős múlt századi orosz folyóirat, a „Hazai feljegyzések" címében is. I. Sz. Turgenyev is e szóval nevezi meg fiatalkori elbeszéléseinek kötetét: „Egy vadász feljegyzései". Jellemző, hogy Julius Caesar „A gall háború" című művét is „feljegyzésekéként fordítják oroszra. 33