R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
Tüzérségük a zombori oldalról lőtte a várost, különösen a déli, és nyugati részeken okozva károkat.10 0 Október 2-án délelőtt a német hadosztály áttörte a Sárafalva előtti erős szovjet védelmet és a községet elfoglalva közelebb jutott Nagyszentmiklóshoz.10 1 Arról nincs adat a német iratokban, hogy a Magyarcsanád—Apátfalva körzetében tervezett átkelést a folyón hogyan szándékoztak megvalósítani. A térképeken szereplő vasúti és közúti hidak ugyanis már nem voltak meg. (Egyiket még a 20-as években szüntették meg, a másikat 1940 nyarán robbantották fel a román határőrök.) Egyelőre azonban az átkelőhelyhez vezető utat még mindig a szovjet erők tartották kézben. A magyar egységek ezen a napon is délről, a folyón keresztül, ill. a hidaknál az északi parton álló csekély erőkkel próbálták a várost támadni. Eredményt azonban nem értek el. Hogyan készültek fel a szembenálló erők a döntő összecsapásra? A 23. hadosztály szeptember 21-én mozgósított egységei közül a legutolsó honvéd zászlóaljak szeptember 30-án és október l-jén érkeztek meg 13 vasúti szerelvénnyel a Dél-Alföldre. A 10 nap alatt teljessé vált hadosztály — a felszerelésbeli és kiképzési hiányokról nem elfeledkezve — most már viszonylag jelentősebb erőt képviselt.102 A szeptemberi Arad elleni támadástól kezdődően folyamatosan harcoló 8. hadosztály megmaradt egységeit október 2-án a hadseregparancsnok a 23. hadosztálynak rendelte alá a hatékonyabb vezetés érdekében. A Makótól északkeletre Rákos— Királyhegyes—Pitvaros környékén összpontosuló támadó erők 6 gyalogzászlóaljból (a 23. hadosztály zászlóaljai, ill. a 8. hadosztály 12. és 24. gyalogezredeinek három zászlóalja), 2 rohamtüzér ütegből (7. rohamtüzér osztály 1. és 3. ütege), 1 nehéztüzér ütegből (a 844. német nehéztüzérosztályból) és 6 tüzérütegből (feltehetően a 23. motorizált tüzérosztály négy 155 mm tarack ütege és a 151. sorozatvető tüzérosztályból két üteg) álltak.103 A gyülekezési körletben fekvő Pitvarost október 1-én a magyar csapatok kiürítették, lakóit Nagyszénásra telepítették át.10 4 Friessner vezérezredes parancsa alapján október 3-án készült el a magyar támadási terv. Ezek szerint a 6 zászlóaljnyi támadó erőből 3 zászlóalj október 4-én reggel 7 órakor jobb szárnyával a sámson—apátfalvi csatornára (Csorgó) támaszkodva előretör Apátfalvára. Ugyanakkor a másik 3 zászlóalj is támad kissé keletebbre, de szintén déli irányban. Mindkét csoportot egy-egy rohamtüzér üteg támogatja, 100 IGAZ L.: Egy makói veterán; Bandur Mihály (Kiszombor) visszaemlékezése JAM. A.: 178/22; Délmagyarország, 1944. november 19. I. évf. 1. sz. Közli: „Lesz magyar újjászületés" c. kötet. Válogatta és szerkesztette: PÓR EDIT—VÁSÁRHELYI MIKLÓS, Bp., 1975. 101 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd október 2. 102 A 23. hadosztály egységei szeptember 26-tól október l-ig, az alábbiak szerint érkeztek meg Szeged—Hódmezővásárhely térségébe: szeptember 26. 6 vonatszerelvény szeptember 27. 6 vonatszerelvény szeptember 29. 18 vonatszerelvény szeptember 30. 3 vonatszerelvény október 1. 10 vonatszerelvény összesen: 43 vonatszerelvény A Makóra szeptember 23-án és 24-én érkezett zászlóalj szerelvényeit még hozzá kell számítani e kimutatás végeredményéhez. 103 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr.Süd 6810. sz. irat. — MARTONYI Z.: Királyhegyes... „Október 1-tól sok magyar katona tartózkodott a községben, október 4-én, 5-én éjjel tüzérek is jöttek Rákos felől és tovább mentek Apátfalva felé." 104 Deák István (Pitvaros) visszaemlékezése JAM. A.: 178/44. 23
