R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
éppen a Csanádpalota ellen készülődő honvédzászlóaljat zavarta meg. A támadásra már készen álló magyar rohamtüzér üteg, (a 7. rohamtüzér osztály 2. ütege) kilenc rohamlöveggel azonnal a gyalogság segítségére sietett. Egyenlőtlen küzdelem bontakozott ki. A szovjet harckocsik közül a tüzérek egyet kilőttek, a visszaforduló tankokat pedig Csanádpalotáig üldözték. A szovjet harckocsidandár többi páncélosa akkorra már elhagyta a falut, s a házak között csak gyalogosok és ellátó egységek voltak. A rohamtüzérek és a beérkező gyalogzászlóalj (a 8. hadosztály 12. gyalogezredéből) kora délutánra visszafoglalta a községet, vagy annak csak északi—északkeleti részét a szovjet csapatoktól.3 4 Az időközben Földeákra beérkező harckocsi egység az ott csatlakozó gyalogsággal Hódmezővásárhely irányába kezdett támadást. A T—34-es páncélosok a Rác úton nyumultak előre. A harckocsik a széles földúton gyorsan haladtak északnyugatra. A visszaemlékezések szerint 7 tank és mintegy 100 főnyi kísérő gyalogság támadta Hódmezővásárhelyt. (Kis pontatlansággal ez éppen egy harckocsi és egy lövész század.) Ez a jelentős erő szinte észrevétlenül jutott a város alá. A határban még mindenütt állt és töretlen volt a kukorica. A sűrű és magas növényzet jóformán teljesen eltakarta a harckocsikat, esetleg a torony teteje látszott csak ki. A harckocsimotorok dübörgése persze minden katonaviselt embernek azonnal elárulta, hogy miről van szó! Azonban nem lehet eleget dicsérni a szovjet felderítést, hogy pontosan tudták: Csanádpalotától Hódmezővásárhelyig egyetlen valamirevaló katonai egység sincs. Különösen elhagyott pedig ez a földút, mely szinte nyílegyenesen vezet az országhatártól az alföldi nagyvárosig. így történt meg, hogy késő délelőtt a „Dilinkai-nyomáson" már 2—300 méterre az újvárosi körtöltéstől álltak a szovjet harckocsik.3 5 Hódmezővásárhelyen pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy a szovjet előőrsök a város szélénél vannak. Az első lövésre kitört a pánik, a boltok bezártak, a vasúti forgalom megszakadt.3 6 Az újvárosiak emlékezete megőrizte a szovjet tankok tüzelőállásainak helyét. Egy tank a makói út melletti árokból, másik a Rác út torkolatából, míg egy harmadik a Rác út és a vasút közötti terület kiemelkedéséről tüzelt.3 7 A városban német egység egyáltalán nem, magyar katonaság is csak alig volt. A szovjet páncélosok ellen Tótkomlósról a csanádpalotai támadást biztosító rohamtüzér üteget (7. rohamtüzér osztály 1. ütegét) azonnal Hódmezővásárhelyre rendelték. Az üteg délelőtt 11 órakor elindult, és Orosházán keresztül délután 3 órakor ért a városba. A rohamlövegek és a T—34-esek között a teljes besötétedésig dúlt a harc. A rohamtüzérek éjszakára Újváros szélső utcáiba húzódtak vissza.3 8 A csatáról a szovjet források is megemlékeztek: ,,Az ezred támadása sikertelen volt. Az ellenséges túlerővel kemény harcot vívott Földeáktól északra." Az itt folyó küzdelem súlyosságára és a feladat fontosságára vet fényt, hogy az 57. szovjet hadtest hadműveleti osztályának vezetője, a hadtest parancsnokságról a helyszínre, Hódmezővásárhely alá érkezett, és ott tette meg a szükséges intézkedéseket. A csanádpalotai magyar támadás miatt a tartalékbók előrevont 795. szovjet " KOROM M.: Magyarország ideiglenes... 97. old. — KOROM M.: Makó felszabadulása. (Várospolitikai Füzetek 6.) Makó, 1985. 13. old. HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd. szeptember 25. — TÖRÖK P.: 7. rohamtüzér 232—234. old. " HERCEG M.: Vásárhely... 15. old. " KRISTÓ NAGY ISTVÁN: Följegyzések a történelem számára. Somogyi-könyvtári műhely, Szeged, 1974. 4. szám 472. old. 17 HERCEG M.: Vásárhely... 15. old. •• TÖRÖK P.: 7. rohamtüzér 235. old. 13
