R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Makó felszabadításáért vívott harcok résztvevői (Fordította Farkas Ferenc) - R. A. Veszelik: A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály Szuvorov érdemrenddel kitüntetett 767. „Szegedi" ezrede

mért az ellenségre. Ebben a harcban a lövészszázad mintegy száz katonát tett harcképtelenné, s egy ellenséges ezred törzsét is megsemmisítette. Az ellenség támadásainak visszaverése idején Sapkin elvtárs bebizonyította, hogy bátor férfi, igazi hős. Részt vett a tiszai átkelésben, elsőként verekedte be magát Szegedre, harcolt a fasiszták ellen Tiszafüred felszabadításáért is. 1944. november 9-én hősi halált halt. Barsedszemerén, Szihalom közelében temették el egy kastély kertjében. Felesége Jekatyerina Fjodorovna Sapkina. Címe: Szovjetunió, OSZSZSZK, Penzai terület, Kuznyeck város, Csernyehovszkaja utca 58. Fjodor Dmitrijevics Sokot vöröskatona, 1903-ban született. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály 767. lövészezredében szolgált mint lövész. Az elsők között vette fel a harcot Makó utcáin. Férfiasan harcolt a város felszabadításáért. Makó északkeleti körzetében hősiesen helytállt a számbeli fölényben levő támadó ellenséggel szemben. Részt vett Szeged és Tiszafüred városok felszabadításában. Hősi halált halt 1944. október 29-én. Eltemették Tiszafüred közelében egy kertben. Felesége Tatjána Ivanovna Sokot, fiai Borisz Fjodorovics, Iván Fjodorovics. Címük: Szovjetunió, Moldávia, Tiraszpolszkiji járás, Szlobodzeja község. Anyiszim Alekszejevics Siskin törzsőrmester, 1919-ben született. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály 767. lövészezredének egészségügyi századában szolgált. 1944. szeptember 26-án hősiesen helytállt a Makó felszabadításáért vívott harcokban. Kimentette a harcmezőről az ezred súlyosan sebesült katonáit. Részt vett Szeged és Tiszafüred felszabadításáért vívott harcokban. Iván Mihajlovics Jugyin százados, 1914-ben született. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály 767. lövészezredében a 2. lövészzászlóalj első segédtisztje volt. 1944. szeptember 26-án hajnalban I. M. Jugyin százados elvtárs az ezred 2. lövészzászlóaljából elsőként jutott be harcok árán Makó városába. Egyéni példájával a lövészzászlóalj személyi állományát hőstettekre lelkesítette. Ügyesen megszervezte a zászlóalj tűzrendszerét, ami lehetővé tette, hogy a túlerőben levő ellenség ellentámadásait hősiesen visszaverjék. Hősiességéért, bátorságáért megkapta a „Honvédő Háború" Érdemrend II. fokozatát. A zászlóaljparancsnok Sz. A. Litovcsenko pedig méltóvá vált a „Szovjetunió Hőse" kitüntetésre. Mefogyij Szergejevics Jakovscsenko őrmester, 1912-ben született. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály 767. lövészezredében aknavetős volt. 1944. szeptember 26-án az elsők között jutott be Makó város központjába. Kemény harcot vívott a tisztogató harcok során. 1944. szeptember 29-én az aknavetős legénység Jakovscsenko őrmester parancsnoksága alatt hősiesen küzdött a számbeli fölényben levő ellenség támadásainak visszaverése során. Ebben a harcban az aknavetősök megsemmisítettek egy ellenséges gyalogos szakaszt. Részt vett Szeged, Tiszafüred városok felszabadításáért folyó harcokban. 1945. március 30-án a fasisztákkal vívott harcokban hősi halált halt Csehszlovákia felszabadításáért. Felesége: Anna Makszimova Jakovscsenko. Címe: Szovjetunió, Ukrajna, Dnyepropetrovszkiji terület, Novomoszkovszkiji járás, Gubnyiha falu. Nyikoláj Ivanovics Jurdik őrmester, 1924-ben született. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály 767. lövészezrede 2. lövészzászlóaljában szolgált, egy nehézgéppuska kezelőlegénységének parancsnoka volt. 99