Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

Erdei Ferenc hadbírósági pere TÓTH FERENC (Makó, József Attila Múzeum) Erdei Ferenc már huszonkét éves korában látta az ellenforradalmi rendszer ellentmondásait. Átélte a parasztság súlyos helyzetét, amelyet a gazdasági világválság fokozott mértékben felszínre hozott. Kereste és kutatta a kivezető utat, nem pusztán a társadalom jobbítása foglalkoztatta, hanem alapvető változáson álmodozott. Az akkori társadalmi renddel való szembenállása ellenére olyan ügyekben, mint amiből a hadbírósági per keletkezett, nem kereste a hatalommal való harcot, mert az oktalan lett volna. Mint jogász, de mint a makói közjogi küzdelmek ismerője is pontosan tudta, meddig lehet elmenni egy-egy adott politikai szituációban anélkül, hogy a fennálló társadalmi rend erőszakszervezete lesújtson valakire. Azt viszont nem tudta elképzelni, hogy távollétében parancsnoka felnyithatja katonaládáját, amelyben a legszemélyesebb holmiját tartja, még kevésbé, hogy szobatársai között beépített besúgók vannak. Az események összefonódtak és több szálon futottak, ezért számba kell venni a makói munkásmozgalom egy momentumát, Lájer József budapesti ifjúmunkás tevékenységét, Erdei Sándor szervezésében a gimnazisták bekapcsolódását egy marxista szemináriumba és Erdei Ferencnek a honvédségnél kifejtett bujtogatását. Az ügy. felgöngyölítését ennek megfelelően három szerv végezte: a makói rendőrség, a makó

1 gimnázium igazgatósága és a szegedi honvéd törvényszék illetve az ügyészség. Lájer József tevékenysége A gazdasági világválság Makót rendkívül súlyosan érintette. A hagyma eladhatatlanná vált, nagyrészét ki kellett hordani a város alatti gödörbe, pirosló hagymahegyek magasodtak mindenfelé. Kilenc milliónyi jövedelemtől estek el a hagymakertészek. Egyik napról a másikra megbénult a város gazdasági vérkeringése. Ilyen körülmények között a dolgozó osztályok politikai aktivitása egyre fokozódott. Nőtt a taglétszám a szociáldemokrata pártban, a szakegyletekben és a földmunkások szakszervezetében. 1928-ban alakult meg Makón a kommunista pártsejt, mely egyre szélesedett. A legszigorúbb ellenőrzések ellenére eljutott a városba az „Új Március", a „100%" c. időszaki kiadvány és különböző röpiratok. Különösen szoros volt a makóiak kapcsolata a szegedi kommunistákkal. Együtt vettek részt 1930. május 18-án a tápéi füzesekben — pontosabban Vetyeháton — egy illegális konferencián, hogy megtárgyalják a kerület szervezeti helyzetét, a KMP II. Kongresszusán hozott határozatokat és hogy levonják a május elsejei akció sikertelenségeinek tanulságait. A rendőrség lecsapott a gyűlésre és letartóztatta a résztvevőket. Az ellenük indított 3