Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

— Erdei Sándor 1933. február 20-i levelének részletét, — Sonegger őrnaggyal 1933. március 13-án folytatott beszélgetést, — Erdei Ferenc 1933. március 14-én apjának és öccsének írt levelét, — Segesváry és Kürthy katonatársak megfigyeléseit. A makói rendőrkapitányság vezetője 1933. április 15-én értesítette az 5. honvéd vegyesdandár parancsnokságának ügyészét, hogy Lájer Józsefnek és társainak az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló szervezkedésük nyomán Erdei Ferenc főiskolai hallgató ellen semmiféle adat vagy gyanú nem merült fel. A dandárparancsnokság ügyésze szerint az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. tc. 6 §-ába ütköző vétség nem valósult meg, a novemberi levél elküldésében Erdei Ferenc megakadályoztatott, a vétség kísérlete nem büntethető, ezért ezt a vádat félre tenni rendelte. Shvoy Kálmán szegedi 5. honvéd vegyesdandár parancsnok 1933. április 29-én Erdei Ferenc ellen a Katonai büntető törvénykönyv 85. §-ába ütköző bujtogatás címen (Segesváry László és Kürthy István karpaszományos gyalogosok előtt tett kijelentése alapján: „a katonaságnál kevés a zsold, rossz a koszt és sok a munka", továbbá, hogy „a katonaság erőszakos marhaság", a katonai hivatás lealacsonyítására törekedett) vádirat szerkesztésére és annak a szegedi honvéd törvényszékhez való benyújtására adott utasítást és vizsgálati fogságot rendelt el. Az elfogató parancs ellen Erdei Ferenc felfolyamodással nem élt, a vádban megfogalmazott kijelentést nem tette, sőt annak ellenkezőjét mondta: „Mit dühösködtök, kaptok enni, pénzt is kaptok, nincs ok a panaszra." A főtárgyalásra tanúként Bányász András, Finta Zoltán, Kalmár Pál, Ritter József és Mezei Zsigmond karpaszományos gyalogosok megidézését kérte. Erdei Ferencet a dandárparancsnokság Béke utcai büntetőintézetébe szállították. A fogolynál volt: 1 pengő 73 fillér, 1 nikkel zsebóra szíjhámmal; kincstári felszerelések: 1 sapka, 1 zubbony, 1 nadrág, 1 pár csizma, 1 kenyértarisznya, 1 evőcsésze, 1 ing, 1 gatya, 1 nadrágszíj, 1 pár kapca; magánruhaneműek: 3 ing, 3 gatya, 1 pár harisnya, 2 zsebkendő, 2 törölköző, 1 pénztárca, 1 levéltárca; egyéb magántárgyak: 1 notesz, 1 kemény lap iratokkal és jegyzetekkel, 1 szegedi térkép, 4 ceruza, 2 bekenő, 2 fémkefe, 1 lakat, 5 kulccsal, 1 ivópohár. A honvédtörvényszék a főtárgyalást 1933. május 9-én 9 órára a honvédtörvényszéki épület (Szeged, Berlini krt. 12—18. I. emelet) főtárgyalási teremben tűzte ki. A főtárgyalás elnöke Bossányi Béla alezredes, tárgyalásvezető: dr. Heiling Lajos tanácsnokbíró, haditörvényszéki tagok: Jakob Antal százados, Vitéz Könczöl Endre százados, Mészáros István százados, jegyzőkönyvvezető: Nagy Tamás polgári díjnok, vádló: dr. Eckensberger Zoltán előadóbíró, védő: dr. Fschiser Aurél ezredesbíró. A főtárgyaláson Erdei Ferenc kijelentette, hogy a vádiratban megfogalmazott kijelentéseket sohasem mondta. Az első levelet a katonai szolgálat első benyomásainak hatása alatt írta. Tanulmányai során felmerült társadalmi kérdések miatt kétségek közé került, melyekre önkéntelenül is megoldást keresett. Társadalmi helyzetéből és a bizonytalan jövőből kivezető utat próbált keresni, de arról szó sem volt, hogy a mai társadalmi rend ellen izgasson és másokat a maga eszméinek megnyerjen. Belátja, komoly vele szemben a gyanú, hogy összeköttetésben állott valamelyik szociáldemokrata vagy kommunista szervezettel. Arról tud, hogy öccse be szokott járni a szociáldemokrata pártba, onnan könyveket kölcsönzött és az abban foglaltakat meg szokták beszélni. Az apja pár hónapig tagja volt a szociáldemokrata pártnak. A vád tanúi: Segesváry László és Kürthy István elmondták, a századparancsnoktól kaptak utasítást, hogy a vádlottat figyeljék és kutassák ki érzületét. Állítják, hogy 15