Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

tanulmányaimat lehetetlenné tenné. Otthon apám azt mondta, ezt butaság volt kijelenteni, mert az iskolát végig kell csinálni, tanulni kell. Lőrincz Jenő — irodalom tanárom volt — elővett, hogy Buday Géza igazgató hajlandó arra, hogy iskolából való eltávolításomtól eltekintsen, ha én megváltoztatnám a mozgalommal kapcsolatos kijelentésemet. Azt tanácsolta, kérjek külön kihallgatást Buday Gézától, mondjam meg, hogy én azóta ezen gondolkodtam, rájöttem, hogy ez értelmetlenség volna. Ezt is tettem."

1

2 Ezt a pálfordulást egyedül Szőllősy Géza vette észre. Szerinte Erdei Sándornak tantestület előtti vallomása „egy ingadozó ember benyomását keltette, az igazgató előtt tett vallomása alkalmával nem volt már ilyen határozatlan.

1

3 Erdei Sándor elmondta, mennyire rosszul esett neki, hogy a Lájer ügy kapcsán régi dolgozatait, önképzőköri szereplését, diákújságba szánt írásait is szemére vetették. „Egyik dolgozatom egy novella volt: Hősök ünnepe Makón. Egy szónok a makói szobornál hazafias frázisokat mondott a háborúról meg a vitézségről. Beleszőttem azt az emlékemet, amit az apám egy szuronyrohamról mondott nekünk, hogy micsoda borzasztó dolog a meztelen szuronnyal állni szemben az embernek. Egyik sem akar szúrni, az olasz sem, a magyar sem, nem tudják egymást ledöfni. Ez az emberség! Amikor kihull a kezemből a fegyver, akkor dörgő taps és a galambok riadtan röppennek fel a téren."

1

4 1932 novemberében írta A Toldiért c. önképzőköri tanulmányát, melynek befejező gondolatait idéztük: „Nekünk nem jelent mást ez a halhatatlan eposz, mint egy nagy raktárt, melyből árad a stilisztikai szag... Stilisztikát tanultunk a Toldi helyett... Mégis csak fontosabb az, amit a szókép kifejez, mint maga a szókép. Nem azért álmodta a szalontai paraszt jegyző a híres, neves Tholdi Miklós alakját a legnagyobb paraszt és magyar eposszá, hogy hangjait és színeit eltompítsa az iskola pora, hanem hogy éljen és hasson az élők között."

1

5 Makón a Kossuth Párt szilárd szövetséget épített ki a szociáldemokratákkal. Ez nem taktikai kérdés volt náluk, hanem szilárd meggyőződés. Idős Erdei Ferenc a Kossuth párt balszárnyához tartozott. „Apám — emlékezik Erdei Sándor — racionális gondolkodású ember volt, élesebben ítélte meg a társadalmat, mint a Kossuth pártiak. Azt a marxista tételt, hogy osztályokra tagozódik a társadalom és vannak kizsákmányolók és kizsákmányoltak, ezt Ő rettentően igaznak találta. így lettek neki szocialista, kommunista barátai: Szabó János, Rozsnyaiak, a nagy Boros. Még Királyhegyesen is Gémes István, a volt direktóriumi tag, Fekete József apja."

1

6 Az igazgató, a tanárok és az osztálytársak egyaránt ismerték Erdei Sándornak a parasztsággal való mérhetetlen elkötelezettségét. Erdei Sándor parasztsággal kapcsolatos szemléletét apjának köszönheti. ,,Apánk volt az úttörő — mondta —, mi apánktól készen kaptunk sokféle megfogalmazott dolgot a társadalmi helyzettel kapcsolatban. A paraszti sorsból ő tört ki elsőnek. Különösen jó képességű, jó fejű volt, aki sokmindenre rájött. A család többi része csak élményt adott. Anyám különösen kötött bennünket a paraszti élethez. Nem lázadni kell ellene, hanem elfogadni. Ezt nem fogalmazta ugyan meg, de a ráhatása ilyen volt. Én aztán bátyámtól is sokat tanultam."

1

7 Erdei Sándor szerint Kovalik Antal sokat tompított a jegyzőkönyv megfogalmazásán, ebben Bánáthy Péter is közreműködött. Buday Gézánál pozícióbeli köteles1

2 Erdei S. 1981. 1

3 Csanád vezér reálgimnázium jegyzőkönyve 1933. március 24—25. 1

4 Erdei S. 1981. 1

5 Erdei S. 1933. 1

8 Erdei S. 1981. 1

7 Erdei S. 1981. 11