Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A makói gimnázium - A felsős diák - VIII. osztály
ezért elvált tőlük és alkalmi szekéren ment tovább. De a két fiú is belefáradt a sok kerékpározásba, felkéredzkedtek egy Szeged felé tartó teherautóra. Közben utolérték Horváth János barátjukat, őt is felvették a gépkocsira. Szegedről már kerékpárral tértek haza. Országjárásuk — az utolsó napokat kivéve — kellemesen telt. Útközben sokat nótáztak. Tézsla József ma is emlékszik arra a kis dalra, amelyre Erdei Ferenc tanította meg őket. Esik az eső, de nem ázok, Mert a meggyfa alá állok. Oda is csak azért állok, Arra mennek el a lányok. Vittek magukkal bográcsot, tarhonyát, krumplit, füstölt szalonnát, zsírt, vékonykolbászt. Erdei Ferenc már ekkor is jeleskedett a főzés terén. Jó ízűt ettek a krumplistarhonyából és a paprikáskrumpliból, mindkettőbe kolbászt is daraboltak. Ahol csak módjuk nyílt, vásároltak friss tejet, kenyeret. Amint láttuk, több helyen a szállásadó is megvendégelte őket. Kíváncsi szemmel figyelték a makói tájtól eltérő világot, a számukra idegen életmódot. Erdei Sándor szerint is „a későbbi falukutató utak előportyázásai voltak ezek a gyalogtúrák." 6 2 Erdei Ferencet már gimnazista korában foglalkoztatta a parasztság helyzetén és felemelkedésén túlmenően a parasztság politikai magatartásának hagyománya s a magatartás több új eleme is. „A háború után való kavargásban — írja 1928-ban — minden párt, amely Magyarországon számbajöhetett, legalább egyszer elbukott, az is, amely végül uralomra került. A bukások és egynek győzelme nem kis részben a parasztság magatartásán fordult meg. Ezt igen jól tudta és tudja minden politikailag számos világnézet, akár egy párt keretei tartják össze, akár nem. Itt az alapja annak, hogy annyi kar nyúlt a parasztság felé 1920 óta..." A hivatalos Magyarország törekvése: „megőrizni a parasztot az egyház istenében hívőnek, hazáját szeretőnek, tekintély-tisztelőnek, régi jó erkölcsűnek, keveset tudónak, elsőbbrendű embernek, sokat termelőnek, keveset fogyasztónak, nemzetfenntartónak, szóval parasztnak... Az eszközök e munkában: a nevelésügy, egyház és közigazgatás egész szervezete. Egyenként: elemi és ismétlő iskola, felnőttek oktatása, vasárnapi templom, belmiszsziók tevékenysége, lány, legény, nő és férfi egyletek, levente stb." 5 3 Erdei véleménye szerint azóta akcióképes a szociáldemokrata párt, amióta kidolgozta agrárprogramját és kiterjesztette munkáját az ország távoli vidékeire is. A hazaszeretetről — Ady gondolataira rezonálva — Viszony a hazához című feljegyzésében összegzi nézeteit: „Itt ezen a földön, ahol születtem, amely legszebb a világon, itt él az a nemzet, amely kicsi, jelentéktelen vízcsepp népek tengerében. Imádom ezt a földet, szeretem ezt a népet, úgy ahogy az a Dugonics (!) T(itusz) vagy az a 48-as honvébaka szerette, de az én honszerelmem nem olyan. Én tudom vádolni és tudom lekicsinyelni ezt a hont, ezt a nemzetet, de amikor vádolom vagy ócsárolom, ott lebeg előttem az a szent cél, amelynek elérésére parányi erőmet áldozom... Úgy érzem, hogy aki nem tud bíráló tekintettel nézni nemzete szemébe, és nem tud vádat kiáltani, amikor méltó rá, annak honszerelme nagyon is fogyatékos és egyoldalú." 5 4 VIII. osztály, 1928—1929. tanév. A nyolcadik osztályban Hencz Antal vette át az osztályfőnökséget, ő tanította a magyart és a latint. Falábú Jenő a matematikát és a fizikát, dr. Galamb Ödön a történelmet, Pfitzner János a németet, dr. Magyar " Emberül élni. 581. M Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. Viszony a hazához és történelemhez. M U o. Idézi Huszár Tibor i. m. 498^*99. 41
