Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

A makói gimnázium - Törekvő, komoly, jó modorú diák - IV. osztály

Ha Erdei Ferenc valamilyen tárgyból gyengébb osztályzatot kapott, ez nem azt jelentette, hogy csak annyira volt képes, tíánífy Adorján szerint: „Jó eszű volt, mire a tanár kimondta, ő már tudta. Nem iparkodott, nem volt buzgó diák." A főtárgyak közül a történelmet és a természetrajzot kedvelte. A makói gimnáziumban a történelemtanítás Habsburg-ellenes volt. A dacos nemzeti tudat és megbántottság érzése 1 rianon után érthető, a repatriált Galamb Ödön személyéből is ez áradhatott. Galamb a március 15-i és az október 6-i iskolai és városi ünnepségeken többször szónokolt. A tanulók lakáts Lajosban sem az Ébredő Magyarok Egyesületének elnökét látták, hanem a „lelkes magyart", aki „szívhez szólóan" tudott beszélni. A növények szeretetét Erdei otthonról hozta magával, ez az ismerete a természetrajzi órákon elméleti tájékozódással is párosult, és ha a továbbiakban nem válik a társadalom kérdései iránt fogékonnyá, kitűnő biológus lehetett volna belőle. (Leánya, Sára, ezt a pályát választotta.) Erdei Ferenc már diákkorában a gyakorlat embere is volt. ,.Többször mondta édesanyámnak — emlékezik Bakos Sándorné —, Rózsi néném, mönjünk ki a kertbe, nézzük mög, a fékat. Ha valami röndellenösséget látott, nem tűrte ám, fogta, levágta. Két-három évig formázta a fákat." Erdei Sándor is megemlíti, hogy diákkorában hozzákezdett a növénynemesítéshez.

3

2 Talán nem volt véletlen, hogy Erdei Ferenc alsós éveiben testnevelésből tűnt ki, és az első hivatalos elismerést, a kis bronz fokozat elnyerését éppen a tornaórákon mutatott teljesítményéért kapta. Jó eszű, erős, fizikai munkában megedződött fiú volt. Oltvai Ferenc visszaemlékezése szerint: „Nagyon kemények voltak a tornaórák. Ferinek jól ment minden. Futni, labdát dobni jól tudott, a korláton olyan volt, mint a többiek." A heti két tornaórához kapcsolódtak a játékdélutánok. A Baranyás melletti Háromszögbe, a MAK pálya környékére vagy a Tehénjárásra vitték őket. A tanárok a járdán, a tanulók a kocsiúton fegyelmezett alakzatban meneteltek. A tornatanár nem győzött volna minden osztállyal foglalkozni, ezért a tantestületből néhány személy óraszámába is beszámították ezeket a foglalkozásokat, az 1924—25. tanévben Altmann Jakab, dr. Eperjessy Kálmán, Hencz Antal és dr. Magyar József kapott ilyen megbízatást. ,,Életem legszebb délutánjait töltöttem itt — emlékezik Oltvai Ferenc —, vittük a játékokat, a kis bőrlabdákat és a füles labdákat, ezt mellel kellett felfogni. Felülmúlhatatlan játék volt. Cigány kerekeket hánytunk, futkár óztuk, kapura labda játékokat játszottunk, futballoztunk." Míg József Attilát a játékdélutánok során az izgatta, hogyan tudná magát felmentetni a foglalkozások alól, hogy közben tanáraival beszélgethessen, Erdei Ferenc a játék motorja, mozgatója lett. Nagyon komolyan vette a hittanórákat is. Az iskola légkörében mindig jelen volt egy — hivatalosan ki nem mondott — katolikus szellemiség. Erdei Ferencben ezzel szemben — szintén ki nem mondva —jelentkezett egy sajátos kálvinista tartás. Nagy hatással volt rá ifj. Nagy Károly magával ragadó személyisége, aki játékos kedvű, mindenesetre humoros, derűs lelkű hitoktató volt. Ha a figyelem lanyhult, szívesen énekeltetett zsoltárt vagy dicséretet, de népdalokat is. Meggyökerezett Erdei Ferencben egyfajta paraszti tartás is. Nagyot csalódott Csornyák Emil tornatanárában, amikor Szekeres Antal nevű osztálytársát a negyedik osztályban leparasztozta. A növendék karakánul visszavágott: „paraszt, aki mondja." Ezek után a fiú nem tanulhatott tovább. A makói gimnáziumnak országos hírű volt a gyorsíróköre. A tanulók 15—20 százaléka tanulta a Gábelsberger—Markovics rendszerű, 1924-től a Radnai-féle gyorsírást. Erdei Ferenc is felvette ezt a rendkívüli tárgyat és Galamb Ödön óráin el3

2 Erdei Sándor: Erdei Ferenc életrajza = Emberül élni. 577. 26