Papp Zoltán: Makói történet (Egy fejezet Erdei Ferenc életéből). A Makói Múzeum Füzetei 50. (Makó, 1985)

A leendő férj

Elképzelését Kovács Imre Is támogatta. Illyés és Féja tartózkodó álláspontot fog­lalt el. Veres Péter viszont ellene lépett tel, mondván: „szerinte ez csak lejáratná a mozgalmat, hisz a réginél úgysem tud­nanak többet mondani." De végül — épp a mozgalom esetleges szakadásától félve — beleegyezett a program átfogalmazá­sába, „ha Erdei mindenképpen ragaszkod­na elképzeléséhez". Sárközi Györgyhöz írt leveieoen pedig így utal Erdei politikai ambícióira: „vigye Feri a Kisgazdapárt­ba". Nyilván megfordult Erdei Ferenc fejé­ben is a kisgazdapárthoz való csatlako­zás gondolata — követve ezzel mas népi írok példáját —, a belépésre azonban (legjobb tudomásunk szerint) nem került sor. Ezt támasztja alá az a levél is, ame­lyet 1938. május 12-én küldött Makóról Sárközi Györgynek — a dokumentumot K. Nagy Magda adja közre 1962-ben, a Szépirodalmi Kiadó gondozásában megje­lent „A Válasz" című, a folyóirat törté­netét feldolgozó monográfiájában —, és amelyben többek között a következőket írta: „Közreműködésem azonban nem le­het ilyen buzgó továbbmenőleg a kisgaz­da párttal. Makón még mindig nincs rendben a Kossuth-párti dolog, anélkül pedig én nem léphetek be. Nem mintha a Kossuth pártot valamire tartanám, ha­nem azért, mert a kisgazda pártban sem látok semmi fantáziát, tehát a semmiért nem csinálhatok politikai fordulatot. Mindamellett kérlek, hogy tájékoztass a tervetekről, mert együtt vagyok veletek, ha nem is olyan buzgón, mint egykor gondoltam. Az menjen teljes erővel, aki mindenáron ma is politizálni akar. Gon­dolom Féja és Kovács. Úgy vélem, Te és Gyula — Illyés Gyuláról van szó, P. Z. — kívül maradtok, mert egyszerűen nem látjátok értelmét a politizálásnak, én vi­szont rezerválom magam jobb időkre." Salamon Konrád könyvéből (A Márci­usi Front. Az Értekezések a történeti tu­dományok köréből új sorozatának 92. kö­tete, megjelent 1980-ban az Akadémiai Kiadó gondozásában) tudjuk: Eckhardt Tibor (a Független Kisgazdapárt és a népi írók közeledésének, tárgyalásainak időszakában) „igyekezett Féját és Erdeit megnyerni, hogy mint a párt képviselői lépjenek fel Csongrád megyében. Féjának — látva, hogy a Márciusi Front, mint mozgalom a végét járja — tetszett az el­képzelés. Erdei azonban nem lelkesedett érte, így a terv kútba esett, amiért Eck­hardt meg is neheztelt rájuk." A szerző ehhez a lábjegyzetben még a következő kiegészítést fűzi: „Féja Géza úgy emlé­kezik, hogy Erdei döntését befolyásolta a makói Kossuth Párt elutasító véleménye is". Mindez lényegileg egybevág az eddig elmondottakkal, feltételezettekkel. Leg­följebb annyi kiegészítésre szorul, hogy Salamon valószínűleg téved, amikor Csongrád megyei kép viselő jelöltséget em­leget. Aligha elképzelhető, hogy a Csa­nád megyei birtokos családból származó Eckhardt a makói születésű Erdeit Csong­rádban akarta volna felléptetni. Valószí­nűleg elírásról — vagy elhallásról — van szó. S a jelölés minden bizonnyal Csa­nád megyére vonatkozott volna. De térjünk vissza az időrendben kö­vetkező eseményekre: április 9-i, szom­bati számában a Makói Független Üjság tudósítást közöl a Budapesti Büntetőtör­vényszék tárgyalásáról. A tudósítás címe: „Nem vagyok bűnös — mondotta Erdei Ferenc, akit azzal vádolnak, hogy dicsér­te Féja és Kovács bűnét." „A Válasz cí­mű lap múlt év decemberi számában dr. Erdei Ferenc, a Futóhomok írója, a ma­kói kishagymás A szabadság politikája címen cikket írt, amely miatt az ügyész­ség a magyar állam és nemzet megbe­csülése ellen irányuló vétség, valamint bűntett és bűntevő feldícsérése sajtó út­ján elkövetett vétség címén vádat emelt". Erdei Ferenc a következőket mondotta a büntetőtörvényszék első tárgyalásán: „Nem vagyok bűnös. Nem volt szándé­komban bűncselekmény feldícsérése, de Féjával és Kováccsal szemben való kö­zösségem alapján ki kellett jelentenem, hogy munkásságuk tiszteletreméltó és magatartásuk nem érdemel meg olyan következményt, amilyet eredményezett. Ezt az állításomat ma is fenntartom... Féja Gézának és társainak írásai a ma­gyar nép sorsának javítását célozzák, te­hát tiszteletreméltó célzattal születtek és nem érdemelnek büntetést". Az április 22-i, pénteki Makói Függet­len Újság újra foglalkozik — ezúttal egy másik — büntetőtörvényszéki tárgyalás­sal: „Az ügyészség vádirata szerint Illyés Gyula és társai a Híd és a Válasz című folyóiratok ezévi márciusi számaiban Mit kíván a magyar nép? címmel közzé­tették az úgynevezett Márciusi Front programját, amelyben a vádirat szerint olyan valótlan tényeket állítottak, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet és a magyar állam becsülését csorbítsák, kifelé sértsék. A tárgyaláson szópárbajra is sor ke­rült az elnök és Erdei között. Elnök: — Itt lényegileg az van, hogy a magyar nép kétségbeejtő nyomorúság­ban, szolgaságban sínylődik, amiből fel kell szabadítani. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom