Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Dr. Bátyai Jenő: Utószó

Makó gazdasági életében a hagymakultúra elsó' nyomai a szőlőműveléssel egyidejűek. A szőlőtermesztés a 18. század második felétől hanyatlásnak indult, s ezzel párhuzamossan az 1821. évi árvizet követően mind nagyobb területet hódítottak meg a konyhakerti növények. A konyhakertekből a 19. században került ki a vöröshagyma a szántóföldre. A század elején már 2—3 ezer ha-on termelték e fontos fűszernövényt Makó körzetében. A makói hagymatermesztés módjainak első leírása 1888-ból származik, a Maros című korabeli lapban jelent meg. Ennek a technológiának az alapja: a dughagyma termesztése és a dughagyma hőkezelése. A termesztéshez évek során jellegzetes szerszámokat alakítottak ki, a kézművesi ipari jelleghez igazodóan. A makói vöröshagyma-technológia legfőbb jellemzője a magas munkaigényesség, amely a hagymatermesztők részére kora tavasztól késő őszig igen fáradságos munkát adott. Tehát a makói hagyma termelés jellegzetesen kisüzemi kertészeti tájkultúrábóalakult ki, vállalva a termesztés és az értékesítés minden kockázatát. Ebben a mindennapi harcban edződött és erősödött a hagymakertész, de kiváló terméke, a vöröshagyma is. A több évszázados küzdelemben alakult ki a hagymatermesztők igen értékes szakmai felkészültsége, kereskedelmi érzéke és emberi magatartása. Ezek a pozitív túlajdonságok ma is jellemzői a makói embernek, akiről állíthatjuk, hogy éltető eleme a vöröshagyma, ez a nemes, nagyértékű és világhíres fűszernövény, amely vállalatunk gazdálkodásában döntő fontosságú árucikk. Makón a városkörnyéki földeken mindenütt termelnek hagymát. A vöröshagyma elsősorban a kissé magasabban fekvő fekete réti agyagtalajokat kedveli. A jó talaj, a bőséges napfény — márciustól augusztusig 100 napfényes nap — és a termelők gondos, szerető munkája nyomán terjedt el a Tisza-Maros szögében. Makó környékén a vöröshagyma jobban érzi magát, mint őshazájában, Afganisztánban. A város és a szomszédos községek határában évente mintegy 60 ezer tonna vöröshagymát és 2 ezer tonna fokhagymát termesztenek. A makói hagymakultúra nagyüzemivé válásának jelentős állomása a termelőszövetkezetek megalakulása, majd a hagymatermelés gépesítési feltételeinek fokozatos kialakulása. A hosszú éveket igénylő kísérleti munka első eredményeinek már tanúi lehetünk. A makói hagyma jellegzetesen kisüzemi módszerekkel termesztve vált világhírűvé. A termesztés átalakítását azonban számos szakmai kísérlet — ebben élenjárt a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, már az ötvenes évektől kezdődően. Ebben a küzdelmes munkában elismerés illeti dr. Somorjai Ferenc igazgatót, Bruder János, Cs. Kovács László és dr. Szalai Ferenc kutatókat — tette lehetővé. A termesztés gépesítésének megoldása ebben döntő tényezővé vált. A dughagymatermesztés talajelőkészítését, vetését és növényápolását széles körben gépesítették. Gépesített eljárásokat dolgoztak ki a dughagyma szedésére és osztályozására is. A felmag42