Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Amit a makói hagymáról tudni kell! - Egy kis elmélet

egy fajtaként tekinthetjük őket. Ilyen nem tiszta fajta az, amit tájfajtának nevezünk. Többféle vér keveredik benne, akár növény legyen, akár állatfajta legyen az illető, de a táj körülményei mégis egységessé teszik. Nem pontosan egyformák a tájfajtába sorozható egyedek, ivadékaik sem lesznek mindig iigyanolyanok, azonban nagyjában mégis egyfajtájuak. Ilyen tájfajta például a

y makói, illetve mezöhegyesi tájfajta ló. Ennek a tájfajtának a vérében alap-' anyag a magyar parlagi lóé s ez keveredett a Nonius fajtáéval, amely viszont az angol lónak és egyéb más fajtáknak a kereszteződéséből állott elő. Mégis a mezöhegyesi tájfajta ló már nem korcs, hanem eléggé egységes fajta: tájfajta. A változatok Az olyan fajtákon belül, amelyek nem szigorúan tiszta és egységes vérüek, a kisebb eltérések alapján változatokat különböztethetünk meg. A változatok kisebb és kevésbbé állandó különbséget jelentenek egymásközt, mint a fajták, azonban ha ez a különbség megnagyobbodik, vagy öröklődőén állandó lesz, akkor fajta lehet belőle. Itt van például a tulipán. A kerti tulipánok legtöbbje egy fajba tartozik, amit tudományosan Tulipa Gesneriana-nak neveznek. Ennek a tulipánfajnak tíz-tizenkét jellegzetesen különböző fajtája van, mint a Darwin, Triumph, vagy papagáj tulipánok például. A fajtákon belül viszont töméntelen változat, amiket a kitényésztők nevekkel szoktak jelölni s igy szerepelnek a forgalomban, Például a Darwin fajtából Makón is termelik a rózsaszinü Clara Buttot, vagy a lila Rev. Ewbankot Mi a hagyma? így tisztázva a rendszertani alapfogalmakat nézzük a hagymát. A hagyma tulajdonképen nem is növényfajt jelent, hanem egy jellegzetes növényi részt. Hagymának nevezzük a növényeknek azt a képződményét, amely ugy áll elő, hogy közvetlenül a gyökér fölött a száron sürün sorakozó levelek meghusosodva egymásra borulnak és gömbölyded formát alakítanak ki. A hagyma tehát nem gyümölcse, vagy magva egy növénynek, hanem egy közbeeső fejlődési terméke. Arra való, hogy a húsos levelekben tartalék tápanyag halmozódjék föl, hogy ez majd egy későbbi időben a magtermés táplálására szívódjon föl. A magyarázata ennek a különös fejlődésnek az, hogy szárazabb klima alatt olyan rövid a kellő nedvességgel rendelkező tenyészidő, hogy a növény nem tud magot érlelni, tehát egy tenyészidőszakban — egy tavaszon, illetve nyáron — hagymát nevel, tápanyagot raktároz, hogy a következő tenyészidőszakban a hagyma segítségével magot nevelhessen. Éppenezért a hagymás növények mind többéves fejlődésüek. Legalább kétévesek, de gyakran három és többévesek. A vöröshagyma Hagymát nevelő növény igen sok van s ezek családjában egy a vöröshagyma és másik a fokhagyma. Az összes hagymások közt azonban annyira jellemző és közönséges a vöröshagyma, hogy ha hagymát mondunk csak egyszerűen, akkor a mi vöröshagymánkról van szó, amit a növénytanban hivatalosan ugy neveznek, hogy „Allium cepa"» Tehát az összes vöröshagymák 10