Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)

KRISZTUS-LEGENDÁK - Krisztus és Szent Péter éjszakai szálláson - Krisztus és Szent Péter kocsmában

Szent Pétör. De előbb azt is mondta az Úr Jézus, hogy nézz föl az égre, mit látsz? Azt mondja, amikó bemén vissza, hogy Uram-Teremtőm, egy ember kerékbe töri magát. Majd mikó mögén kimén, azt mondja, hogyhát mit láttál Pétör? Aszongya, égy embör a lángok között vót. Látod, aszongya, ezökér nem adom mög neki. Majd mikó harmadszó kimönt, aszonta, hogy égy embör sétált az ég alján. Na, látod most má möglösz neki, aszongya, mer egészségös családot fog szülni. (Igaz Istvánná, Maroslele.) Mikor az Úr Jézus a fődön járt Szent Pétérrel bemént égy házhon, oszt ott az asszony bajlódott. Oszt mikor nagyon szenvedétt az asszony, Szent Pétér mondta, Uram-Jézusom, szabadítsd má még. Oszt akkó azt mondja Szent Pétérnek az Úr Jézus, eredj má ki, nézzé szét. Akkor látott égy akasztott embért. Mikor bemént Szent Péter azt mondta. Akkor még mindig szenvedétt az asszony. Akkó mégint mondta Szent Pétér az Úr Jézusnak, hogy Uram-Teremtőm, szabadítsd má még, hogy né szenvedjén, mer nagyon-nagyon szenvedétt. Akkor mégint kikűdte Pétert az Úr Jézus. Azt mondta neki, hogy eredj, nézd még, hogy mi van az égén. Aszongya Szent Pétér, mikó bemént az Úr Jézusnak, na, mit láttál, aszongya, láttam, aszongya, kerékbe törve égy valamit. Akkó mégin csak szenvedétt az asszony tovább. Harmad­szor kikűdte az Úr Jézus Pétért. Már akkor nagyon szenvedétt. Akkó mikó kikűdte tiszta vót az ég, sémmi nem vót az égén. Akkó még is szülte az asszony a kicsit. (Bárdos Andrásné, Apátfalva.) Krisztus és Szent Péter éjszakai szálláson Mikor az Úr Jézus a fődön járt Szent Pétörré együtt járt, és a tanítványaival. Gyógyítottak. Már jó rájuk estelödött, és bemöntek az út mellett a szélső házhon, hogy ottan mögpihennek éjszaka. Azt mondja az asszony nekik, hogy jaj, Istenem, hát adnék maguknak szállást éjszakára, de az uram most is oda van a kocsmába, beré­szegszik, veszekszik, verekszik, ha hazagyün. Mit szól, ha két embört itt tanál a ház­nál Azt mondja az Úr Jézus, nem ver mög az minket. Hát az asszony a konyhába, az ajtó háta mögött, az ágyon adott nekik helyet. Léfeküdtek, alszanak. Kopog az em­bör az ajtón. Hazaért. Aszongya, hogyhát ezök az embörök kicsodák itten? Aszon­gya, hogyhát szállást kértek, aszongya, mer nagyon rájuk estelödött, mán nem bírtak továbbmönni. Akkó elővötte a botját, és akkó mögverte az Úr Jézust, ahogy feküdt az ágyon. Azt mondja Jézus, jaj, Péter! Mikor mögverte jól, elmönt az embör. Azt mondta a Jézus, váltsunk helyet, gyere a helyemre, én mög odafekszöm a tiedre. Úgy is vót. Kicserélte az Úr Jézus a Pétörrel a helyet. Odafeküdt az Úr Jézus a Pétör helyire. Bemén az embör újból, na, most mán adok a belsőnek is. Akkó újból csak a Jézuskát verte mög. Na osztán akkó mikó röggel lött, hát köszönnek el tűle, köszönik mög a helyet, amié adott az asszony nekik égy kis röggelit is. Aztán akkó csak rágyütt az embör, hogy a Jézuskát mögverte. Akkó létérdelt előtte, aszonta, Uram-Jézus, bocsád mög a bűneimet. (Horváth Józsefné, Klárafalva.) Krisztus és Szent Péter kocsmában MNK 791-2/a Mikor az Úr Jézus a fődön járt, oszt mént, mentek Szent Pétérré, hát betévedtek égy olyan vendéglőfélébe. Mulattak a népek. Akkor Jézus azt kérte, hogy adjanak neki égy helyet, mer léfekszének. Léfeküdtek. Petér feküdt kívű, Jézus feküdt bellű. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom