Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)
KRISZTUS-LEGENDÁK - Krisztus és Szent Péter lakodalomban
mög kívű. Osztán duhaj társaság vót, oszt begyüttek abba a szobába, oszt everték a kílsőt, mer Szent Péter vót kívül. Aszongya néki, mikor elmöntek a duhajok onnan, Jézus Krisztus Uram, feküdj te kívül, aszongya, hátha ezök a duhajok megin gyünnek, oszt mögvernek. Jó van. Jézus Krisztus kívű feküdt. Aztán gyünnek be a részögök, mögin duhajkodnak. Aszongya égyik a sok közül, adjunk mán a belsőnek is, az még úgy sé kapott. Akkor is Szent Pétör kapott ki. (Domokos Imre, Makó.) Krisztus és Szent Péter lakodalomban MNK 791-2/1 Mikor az Úr Jézus a fődön járt Szent Pétörré elindultak vándorútra, és égyször találtak égy kétfelé ágazó utat. Azt mondta neki Jézus, na, Pétör, merre mönjünk? Jobbra vagy balra? Te tudod, Jézusom, azt mondja. Hát én tudom, Pétör. Ere ha mönünk, lakodalmas házhon mönünk, ha ära mönünk, halottas házhon mönünk. Aszongya, mönjünk a lakodalmas házhon. Elindultak a ház fele. Tényleg találtak is égy házat. Egy nagy dáridó vót. Bemöntek. Hát oszt persze fogadták űket. Akkó aszonták, űk vándorok, lé akarnak fekünni. Na jó. Bemöntek az égyik szobába, léfeküdtek. Jézus feküdt belül, Pétör kívű. Egyször begyün égy kis menyecske, gyerünk ki, aszongya, vannak itt vendégök is. Kivitték, oszt mögtáncótatták Pétört. Úgyhogy nem égy, hanem öt-hat is. No osztán begyün Pétör. Léfeküdt. Aszongya, Jézus, tudod mit, te feküdj kívű, majd én belül. Aszongya, jól van, lögyön akaratod szerint Pétör. Hát oszt belül feküdt. Mégin begyün égy menyecske. Hohó, még a másikat is, a belsőt nem vöttük elő. Mögint Pétört vötték elő. Kivitték, mögtáncoltatták. Hát Jézus Krisztus, csak igazad van neköd, aszongya, jobb lött vóna amära mönni. (Bőr csök János, Makó). Mikor az Úr Jézus a földön járt Szent Pétörrel möntek, és közel égy faluhon lakodalom vót. Szent Pétör kéri Jézust, hogy térjenek be oda. Jézus azt mondta, menjünk tovább, Péter. De Péter csak azt mondja, Uram-Teremtőm, térjünk be, mer nagyon elfáradtam. Az Úr Jézus ere bevezette Pétört. Mindjárt táncra kérték Pétört. Nagyon mögtáncoltatták. Akkor az Úr Jézus mán léfeküdt, és akkó Szent Pétör bellű feküdt. Azt mondja égy menyecske, most má táncoltassuk mög a belsőt is. Mögint Pétört rántották ki. Pétör nagyon éfáradt. Nagyon bántotta, hogy betértek a házba. Az Úr Jézusnak panaszkodott, hogy pihenni tértek be, és nagyon mögtáncoltatták. Mondta az Úr Jézus Pétörnek, mondtam, hogy mönjünk tovább. (Tóth Jánosné, Maroslele.) Változata Mikó az Úr Jézus a fődön járt betértek égy házhon. Lakodalmas házhon. Adtak nekik önni, inni, mint lakodalomba szoktak. Akkó összevesztek a lakodalomba, összeverekedtek. De az Úr Jézus mög Pétör akkó má léfeküdt. Akkó az asszony émönt, oszt mögrakta Pétört, mer az vót kívű. Aszongya, adok má ezöknek is, mer olyan kúdúsak, majd adok nekik, mer nagyon jót alszanak. Akkor oszt mögverte a Pétört az az asszony, aki menyegzőt tartott. Elmöntek. Aszonta Pétör, hogy mié gyüttünk ide Uram-Jézus? Hát te mondtad, hogy keressek szállást neköd. Éppen nagyon szívesen adtak, azok mög ott lakodalmaztak. (Papp Györgyné, Kiszombor). 44