Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)
KRISZTUS-LEGENDÁK - Szent Péter és a lópatkó - Szent Péter és a cseresznye
Változatok a) Kipróbálta a Jézuska a Pétört. Vött tíz filléré cserösznyét, és akkó mindég elejtött egyet. Egyet-kettőt hagyott az Úr Jézus, hogy lényelje. Nem kínálta mög az Úr Jézust, csak magába bepofázta aztat. Akkor mögszólalt az Úr Jézus, na, hogy vagy Pétör? Oszt főszödette az Úr Jézus vele a cserösznyét. (Papp Györgyné, Kiszombor.) Az Úr Jézus a két fillérért vött tizenöt szöm cseresnyét. És akkó ahogy möntek égyet mindég elejtött. Pétör léhajult, fölvötte, bekapta. Akkó möntek tovább. Az Úr Jézus a tizenöt cseresnyét mindég elejtötte. Pétör mindég fölvötte. Akkor azt mondta neki, hogy na, Pétör, ugyé, a két filléré csak égyször köllött vóna léhajulni, a cseresnyéér pedig tizenötsző léhajultál. (Szalma Józsefné, Földeák.) Úgyhogy az Úr Jézus vétt tizenhat szem cseresznyét, hogy nem vétte észre Pétér. Oszt akkor mént az Úr Jézus elől, Péter mént utána, oszt mindég szórta el a cserésznyét. Oszt Pétér tizanhatszor lenyúlt érte. Fölvétte mindég a cserésznyét. Még is étte. Oszt akkor az Úr Jézus azt mondta, látod, Pétér, a rést többet fárad. (Mócsa Mihályné, Bökény.) Mikor beértek égy városba, akkor vétt rajta száz szem cserésznyét. Oszt akkor, mikor kiértek a városbul, akkor Pétér nagyon szomjas vót. Aszongya, Uram-Teremtőm, aszongya, teremts mán égy kis vizet. Oszt akkó az Úr Jézus mént elől, oszt szórta a cserésznyét. Úgyhogy avvä ótotta el Pétér a szomját. Oszt akkó majd mikó mán megmondta neki később az Úr Jézus, látod, Pétér, látod, az égy garasé réstelté léhajlani, és most százszó léhajlottá a száz szém cserésznyéér. Tanuld még ebbül, hogy a rést többet fárad. (Magyar Istvánná, Magyarcsanád.) Az Úr Jézus a legközelebbi faluba vétt száz szém cserésznyét a krajcáron. Mikó méntek lédobott égy szém cserésznyét. Péter fővétte. Úgyhogy százszó nyúlt lé Péter a cserésznyéért. A rést kétszér fárad, a fösvény kétszér kőt. (Kardos Józsefné, Apátfalva.) b) Az Úr Jézus fölvötte a két fillért. A legközelebbi faluba égy liter kék szilvát vött rajta. Oszt akkó aztat ű, az Úr Jézus ötte, de mindég elejtött égy szömet. Oszt Szent Pétör aztat szödte fő, amit az Úr Jézus elejtött. Oszt akkó, mikó éfogyott a szilva, akkó kérdözte Szent Pétört, hogy nem ötté szilvát? De, aszongya, szödtem fő. Látod, aszongya, én léhajultam a két filléré égyször, te pedig léhajultál a két filléré hányszor. Ahány szömet fővötté. (Farkas Mihályné, Kiszombor.) c) Mikor az Úr Jézus a fődön járt mént Szent Pétérré. Osztán tanátak tíz krajcárt. Jézus mondta Pétérnek, hogy ott van tíz krajcár, vegye fel! Aszonta, minek. Az kevés. Jézus félvétte. Méntek tovább. Árulták a piros almát. Szent Péter nagyon szomjas vót. Jézus vétt almát azon a tíz krajcáron. Persze ahogy méntek tovább nem vót víz, 39