Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)

NÉPI IMÁDSÁGOK - Kimék házam elébe - Mit látsz odaki?

Kimék házam elébe Én léfekszék én ágyamba, mint Úr Jézus koporsóba. Három angyal fejem fölött, égyik őröz éjfélig, a másik hajnalig, a harmadik utolsó órámig. Kimék házam elébe, föltekintek a csillagos égre. Ott látok kis kápolnát, kívű aranyós, bellű dicsőséges. Ott látom Jézust szomorodott szívvel. Ära mén Szent Pétér, kérdi tűle, mit sírsz, mit rísz? Hogyne rínék, hogyne sírnék, nem bírok a sok bűnös leikékkel. Eridj lé té Szent Pétér a fekete földre, mondd még ezt az imádságot. Aki este-réggé háromszó émondja, a mennyország ajtaja ki lesz terjesztve. Én csak ezt tudom, ne is kérdezzen mást. Édésanyámtú tanútam. Az is Varga Krisztina vót. Nyolcvanhárom éves korában halt még. (Pintér Andrásné, Apátfalva.) Mit látsz odaki? Én léfekszék én ágyamba, mint Úr Jézus koporsómba. Mellém tészém két karomat, két misemondó gyértyámat. Egyik angyal őriz éjfélig, a Mária virradtig, az Úristen mindétig. Ánafa lételepédétt. Ága szülte bimbóját, bimbója szülte Máriát, Mária szülte szent fiát. Kelj föl, szent fiam, mit látsz odaki? Égén visznek kehét, kenetét, papi réndét. Krisztus Urunkat most viszik, oszlophon kötözik, a Mária elébe viszik. A Mária azt hiszi, azt vallja, aki eztet este-réggel elmondja, mégmenekül hét halálos bűntül. Ezt én mindén este végzem. Az édésanyámtú tanútam nagyon régén. (Ferencsik József né, Apátfalva.) 21