Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
A tudósító: József Attila - Riának hívta
amelyeket — elsősorban Diósszilágyi Sámuel pihenést és ihletet adó háza révén — e város Móra életművének gazdagításában szerzett. Csongrád Megyei Hírlap, 1979. július 15. A tudósító: József Attila Csak a régi makóiak tudják, hogy valaha városukban színház is volt. Jórészt fából volt, a magyar opera nagy úttörőjéről, Hollósy Kornéliáról kapta nevét, ott állott a gimnázium előtt, ahol most a szovjet hősi emlékmű magasodik. Még 1941ben lebontották: megöregedett. Valaha nagy élet zajlott falai között. 1924. szeptember 18-án rendkívüli est volt a Hollósy Kornélia Színházban: három szegedi írónak, Juhász Gyulának, Móra Ferencnek és Réti Ödönnek egy-egy egyfölvonásosát játszották. Juhász Gyula verses Prolögus-ät Vághy Panni adta elő. A három szegedi író maga konferálta be jelenetét: Juhász Gyula az 1909-ben Nagyváradon már bemutatott Szép csöndesen című „szögedi idilljét"; Móra Ferenc a hozzá kissé méltatlan, göregáboros Csőszjogadás című tréfát; Réti Ödön pedig Viora című egyfölvonásosát. Kiss Árpád színigazgató önkényesen hozzájuk csapta még Fritz Wallisch ópium című jelenetét Rónay Gyula fordításában. A szegedi Színház és Társaság című hetilap, József Attila első három verseskötete kiadójának, Koroknay Józsefnek a lapja, 1924. szeptember 22-i számában Saját 'tudósítónktól jelzéssel névtelen írásban számolt be a makói színházi estről. Előttem percig sem kétséges, hogy a Színház és Társaság makói tudósítója nem lehetett más, mint József Attila. Némi stiláris nyomok (az expresszionista gondolat- és szótársítás fordulatai) erősítik ezt a föltevést. József Attila összes műveinek eddigi kiadásai nem tartalmazzák a tudósítást. Érdemes volna pedig fölvenni prózai írásai közé. Új Tükör, 1980. április 13. Riának hivta... Fonákul hangzott a gyászdal a makói temetőben: „Elmentél szeretteid közül..." Saitos Valériának, József Attila első múzsái egyikének, nem voltak szerettei: évtizedek óta magányosan, zárkózottan, a városi segély szűköcske forintjaiból éldegélt. Fehérbe öltözött a temető, sűrűn havazott, amikor leeresztették a koporsóját. Mintha a fehér lepel pótolhatná a menyasszonyi fátylat, melyet ő nem hordhatott soha. Sorsa rejtélyes. Személyi igazolványa szerint 1909. január 13-án született Szilágysomlyón, de József Attila „jó idős komái" szerint idősebb volt. Saitos Gyula, a Makói Friss Újság szerkesztője, hozta magával a frontról, 1918-ban. ő József Attila Makón című könyvében úgy emlegeti, mint „szüleim által a háború alatt családtagként befogadott erdélyi menekült román lányt". A kortársak szerint pópa lánya volt, de lehet, hogy csak eredeti nevéből következtettek erre: Pop Valériának hívták. Saitos élettársként tartotta maga mellett, amíg rá nem únt. 1924-ben már nem bánta, ha az ifjú József Attila hódol neki. 91
