Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Jámborné Balog Tünde kiállítása. Makói József Attila Könyvtár - Irodalmi emlékház Makón

híres fényképen, amelyen Móra Ferenc, Juhász Gyula, Károlyi Lajos, Réti Ödön, Espersit János és a helyi főjegyző, Vertán Endre látható. A halottak napja körüli szünetet is Galamb Ödönnel meg János bátyjával tölti: szerkesztik a második verseskötetet, amely Nem én kiáltok címmel karácsony előtt hagyja el Koroknay József szegedi könyvnyomtató műhelyét. 1925. február elejére készülnek el a bekötött verseskötetek: ezekben a napokban vannak keltezve a makói barátok, ismerősök dedikált példányai, tehát József Attila ekkor is ott volt. Utoljára 1928 nyarán vendégeskedett a Kazinczy utcai házban: két hetet töltött ott. Egy év múlva, 1929 nyarán, amikor Hódmezővásárhelyről rándult át Jolánnal és barátaikkal, többször fölkereste ugyan János bácsit, de már nem ebben a — Kazinczy utca 6. szám alatti — házban, hanem a vele ferdén átellenben levő sarokházban (Kazinczy u. 9.). József Jolán könyvének (József Attila élete) Espersit lakásáról szóló leírása tehát már erre vonatkozik. Ámbár lényegét illetően érvényes a Kazinczy u. 6. szám alattira is, hiszen a képek, könyvek, bútorok ugyanazt a jelleget, légkört adták mind a kettőnek. Espersit 1931-ben Pitvarosra költözött, megnősült. Két hét múlva, november 29-én szívroham oltotta ki az életét. * A makói városi tanács Tóth Ferenc múzeumigazgató lelkes kezdeményére 1977ben 180 000 Ft-ért megvásárolta a rokkant, öreg házat. Nem kis részben társadalmi munkával helyreállíttatta, s most folyik a belső berendezése. A kiállítás forgatókönyvét a Petőfi Irodalmi Múzeumban összehívott bizottság már megvitatta. Az első utcai szobát a köztársasági mozgalomnak, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói emlékeinek, valamint a helyi művészetpártolásnak szentelik. A második, középső szoba Espersit eredeti bútoraival megőrzi a dolgozószoba hajdani légkörét, amelyben Juhász Gyula is alkotott. A híres dohánybarna bőrkanapé, fotelek; íróasztal a Juhász Csendélet című versében megénekelt koponyával és Espersit leányának, Cacának fényképével; könyvespolcok; a falakon a családnál fönnmaradt festmények, az említett művészek alkotásain kívül Espersit János néhány saját képe is. Mert a lelkes mecénás nemcsak kitűnő előadóművész, publicista, hanem szerény, de műkedvelőnél magasabb szintű festő, sőt költő is volt. A harmadik utcai szobában kezdődik a József Attila-emlékkiállítás. Itt a pesti gyermekkor és a makói diákévek dokumentumai lesznek láthatók; a következő, az udvar felé forduló szobában a makói „jó öreg komáknak": pártfogóinak, elsősorban Espersit Jánosnak, majd Saitos Gyulának, Kesztner Zoltánnak, Diósszilágyi Sámuelnek, Kiss Károlynak és másoknak emlékét örökíti meg a sok képi, hírlapi és kézirati emlék. A József Attila-kiállítás harmadik, kisebb szobájában a költő pályájának további szakaszait szemléltetik a relikviák. Egy ablaktalan, szolgálati helyiségnek használt szobácska után egy hosszabb, toldalék épületrészben kapnak helyet az audiovizuális készülékek. Itt a múzeum iskolai csoportok vagy szocialista brigádok részére nyújt látványosságot. Bemutatják nekik a József Attiláról készült filmeket (pl. Jancsó Miklós A város peremén, Kósa Ferenc Öngyilkosság, Csöke József A költő felel c alkotásait), hangosított diafilmeket, amelyek a kiállítás tárgykörein kívül Makó más irodalmi hagyományait (Dobsa Lajos, Tömörkény István) is megelevenítik. Irodalmi hanglemezek, megzenésített irodalmi alkotások fokozhatják a kiállításon látottak élményszerűségét. Kockán forgott a legleromlottabb két toldalék szobácskának a sorsa: már-már lebontásra ítélték, amikor a József Attila Termelőszövetkezet kőművesbrigádjának 86