Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)
Az útlevélengedélyeket tartalmazó nyilvántartókönyvek tanúsága szerint Pulitzer Fülöp „ magas termetű, sápadt képű, szakállas, gesztenye hajú, kék szemű, hajlott orrú, bajszos" férfi lehetett. 4 1 Intelligens, képzett kereskedő volt. 1838. október 5-én vette nőül Berger Elize Lujzát, József anyját, egy pesti kereskedő család leányát. Ő 1823-ban született; magas, sötét hajú, kerek arcú, kék szemű asszony, amerikai életrajzírók szerint valóságos „szépség" volt. 4 2 Évekkel később azonban nem bizonyult elég jó utódnak férje vállalkozásában, amikor a bajok jelentkeztek. A Bergerek az 1820-as, 30-as években kaptak első ízben állandó letelepedési engedélyt Pesten (ún. tolerált zsidókként). József anyai nagyapjának, Berger Lázárnak nevével legelőször a Pesten található „intolerált" („kommoráns") zsidók 1811. évi összeírásában találkozunk. Szállása — és valószínűleg üzlete is — a Király utcában volt. 4 3 A budapesti izraelita hitközség levéltárából származó — leányára vonatkozó — házassági anyakönyvi bejegyzés (1838. okt. 5.) szerint felesége Catharina, zsidó hitre áttért pesti kereskedőnő volt. Lázár fia, Ludwig, az 1837-es zsidóösszeírásban már mint Pesten született, önálló nagykereskedő és házas emberként szerepel. 4 4 Az, hogy a Bergerek elődei a birodalom mely részéből érkeztek először Pestre, bizonyossággal — úgy tűnik — ma már aligha deríthető ki. 4 5 Ám tény, hogy József anyja is zsidó családból származott, továbbá, hogy Pesten született — ellentétben más Pulitzer-életrajzok állításával. Az 1840-es évek elején Pulitzer Fülöp a kereskedésben teljesen önálló lett. 1843ban egy közepes nagyságú telket vásárolt magának és családjának 3000 forintért. Új kereskedelmi vállalkozását Makó központjában, a megyeházával szemközti telken, egy új ház és melléképületek emelésével alapozta meg. 4 6 Itt, a Megyeház és Úri utcák találkozásánál, az 1637. szám alatti házban történt 1847 egyik tavaszi napján, hogy József fiuk először látta meg a napvilágot. Fülöp már 1844-ben „ termesztményekkel nagy mennyiségben kereskedő" lakosa volt a városnak. Csakúgy, mint atyja Mihály, ő is azzal foglalkozott, hogy felvásárolta a helyben termesztett dohányt, gabonát, gyapjút stb. és az ország különböző részein nagykereskedőknek értékesítette azokat. (Megjegyezendő, hogy a hagyma termesztése, értékesítése ekkor még kezdetleges fokon állott.) Boltja számára repcét, fűszerféléket, cukrot rendelt, míg raktárában esetenként halat is tárolt. Kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett szerte a birodalomban; gyakran utazott, s ilyenkor a város elöljáróságától mindig a legjobb ajánló leveleket kapta. Ezekben rendszerint pontos adófizetőként, józan és becsületes kereskedőként jellemezték, aki nagy tiszteletnek örvendett és „kitűnő vagyonnal" bírt. 4 7 Az 1840-es évek végén saját szolgái (cselédei) voltak, saját kocsijával, lovaival tette meg üzleti utazásait, bonyolította szállításait. 4 8 Állatai számára a takarmányt a város melletti, saját tulajdonú földjéről szerezte be, sőt néha eladásra hirdette fölös4 1 A Csanád m. cs. kir. Főnöki Hivatal útlevélengedélye az Osztrák Birodalomba. Utasítványok jegyzőkönyve, 331. szám. Makó, 1852. május 19. MVL. 4 2 Útlevélengedély. Utasítványok jegyzőkönyve, Makó, 1854. május 10. 70. szám. MVL. 4 3 Conscription deren intolerirten Juden, 1811. Pest Város Tanácsának Iratai. Intimata a. m. 6386. BFL. 4 4 Yerzeichniss der Söhne der hinsortigen Israeliten welche ihren "igenen Erwerbszweig haben, 1837. Pest Város Tanácsának Iratai. Intimata a. m. 6386. BFL. 4 5 A pesti zsidóösszeírásokban (1833, 1837) szereplő Bergerek születési helyei: Pest, Atád (Somogy m.), Trencsén, Schosberg. Pest Város Tanácsának Iratai. BFL. 4 6 Makói telekkönyvi összeírás, 1851. 1637. szám. CSML. 4 7 Mindennapi jegyzőköny (Makó): 1844. szeptember 5-én, illetve 1845. szept. 6-án kiállított bizonyítványok. MVL. 4 8 Makó Város Tanácsának Rovatos Összeírása 1849/50. I. kötet, 1501. szám MVL. 14
