Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)
nemzetiség rovatban „zsidó"-ként van egyértelműen feltüntetve. 9 Emellett más, hivatalos dokumentumok is megmaradtak ebből az időből — például kiadott engedélyek, bizonyítványok, vagy útlevelek nyilvántartókönyvei — melyek a személyi és egyéb adatokon kívül a vallást is megállapítják. Ezek ugyancsak azt erősítik meg, hogy Pulitzer anyja szintén zsidó volt és Magyarországon született. 1 0 Apai ágon a Pulitzer család igen elterjedt volt a 18—19. századi Magyarországon. Őseiknek családfája sokfelé ágazott el; közöttük a rokoni kapcsolat idővel oly mértékben elhalványult, hogy csupán a leszármazottak neve maradt hasonló, illetve közös. A Pulitzerek vagy Politzerek — ahogyan a család más ágának utódai használták nevüket — Morvaországból érkeztek hazánkba, első ízben a 18. század kezdetén. Nevük egy ottani helység elnevezéséből ered." Dél-Morvaországban — Ausztria egykori örökös tartományában — Pullitz, vagy a nemzeti nyelven Pulice falu jelentős zsidó népességgel rendelkezett a 18. században. Korábban, a középkorban Policz néven is szerepelt. 1 2 E település most Csehszlovákia Trebic-i járásában, az osztrák határ közelében található, s jelenlegi neve Police. (Nem azonos egy ugyanilyen nevű észak-morvaországi helységgel!) A 18. században Morvaország jelentős városában, Nicolsburgban is éltek Pulitzerek. Közülük kettő kereskedő, egy pedig a tartomány főrabbija volt 1770 körül. 13 Történelmi tény, hogy ebben az időben nagy számú morvaországi zsidó érkezett Magyarországra előbb kereskedni, majd végleg letelepedni. Hazánk a Habsburg birodalomnak szintén része volt, s az ide irányuló morva zsidó beáramlás elsősorban gazdasági okok következtében gyorsult fel a század második felében. Az országon belüli elhelyezkedésüket részint a helyi tilalmak, részint a rájuk háruló gazdasági funkciók — áruszállítás, haszonbérlet, házalás, falusi kiskereskedés, pénzkölcsönzés stb. — határozták meg. Többségük a helybeli földesurak által biztosított kedvezmények miatt uradalmi székhelyeken, továbbá mezővárosokban, egyházi, illetve kamarai birtokokon kapott először letelepedési engedélyt. Az ország számos részén, rövid idő alatt elterjedő morva zsidóság kereskedelmi tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a török hódoltság alól nem rég felszabadult vidékek gazdasági talpraállításához. Az ellenséges érzület, a diszkrimináció, melyben egyes városok lakossága részesítette őket, azonban gyakran kényszerítette rájuk a tovább vándorlást, a máshol való letelepedés útját. Magyarországon a 18. században, amint azt országos és helyi zsidóösszeírások tanúsítják, több helységben találhatunk ott élő Pulitzereket, illetve Politzereket azon útvonalak mentén, melyeket a morva zsidók az országba telepedésük során követtek. Az akkori Északnyugat-Magyarországon, Nyitra vármegyében például, ahol a kereskedelmi kapcsolatok morva zsidókkal a legerősebbek voltak, 1730 és 1746 9 Makói népességösszeírás, 1850. Házszám: 1637. MVL. 1 0 A Berger név egyetlen makói katolikus anyakönyvben vagy összeírásban sem található meg a 19. század első felében. Pulitzer Fülöp és Berger Elize gyermekei kizárólag izraelita anyakönyvekben szerepelnek. B. E. rokonai is a pesti zsidóösszeírásokban szerepelnek. (Lásd 43, 44. jegyzet) Utasítványok jegyzőkönyve, 70. számú útlevélengedélye szerint „Pulitzer Luiza" vallása „héber". Makó, 1854. május 10. MVL. 1 1 Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten. Bp., 1901. 244. 1 2 F. J. Schwoy: Topographie vom Markgrafthum Maehren. III. kötet. Bécs, 1794. 384—86. 1 3 Politzer Gerstel Mózes nikolsburgi zsidó kereskedő peres ügyei a Soproni Városi Levéltár 1743—44. évi Diarium judiciariumában. Közölve: MZSO XII. Bp., 1969. 354. és 377, Politzer Izsák peres ügyei a budai bírói jegyzőkönyvben 1744—45-ből. Közölve: MZSO XII. 391, 392, 398, 405, 406, 408—10, Politzer Gerzson Mózes főrabbi ügyei 1769—70-ből: MZSO XVI. Bp., 1974. 478, 483. o. MZSO XVII. Bp., 1977. 385, 388, 422. 8