Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)

nemzetiség rovatban „zsidó"-ként van egyértelműen feltüntetve. 9 Emellett más, hi­vatalos dokumentumok is megmaradtak ebből az időből — például kiadott engedé­lyek, bizonyítványok, vagy útlevelek nyilvántartókönyvei — melyek a személyi és egyéb adatokon kívül a vallást is megállapítják. Ezek ugyancsak azt erősítik meg, hogy Pulitzer anyja szintén zsidó volt és Magyarországon született. 1 0 Apai ágon a Pulitzer család igen elterjedt volt a 18—19. századi Magyarorszá­gon. Őseiknek családfája sokfelé ágazott el; közöttük a rokoni kapcsolat idővel oly mértékben elhalványult, hogy csupán a leszármazottak neve maradt hasonló, illetve közös. A Pulitzerek vagy Politzerek — ahogyan a család más ágának utódai hasz­nálták nevüket — Morvaországból érkeztek hazánkba, első ízben a 18. század kez­detén. Nevük egy ottani helység elnevezéséből ered." Dél-Morvaországban — Ausztria egykori örökös tartományában — Pullitz, vagy a nemzeti nyelven Pulice falu jelentős zsidó népességgel rendelkezett a 18. században. Korábban, a középkor­ban Policz néven is szerepelt. 1 2 E település most Csehszlovákia Trebic-i járásában, az osztrák határ közelében található, s jelenlegi neve Police. (Nem azonos egy ugyanilyen nevű észak-morvaországi helységgel!) A 18. században Morvaország jelentős városában, Nicolsburgban is éltek Pulitze­rek. Közülük kettő kereskedő, egy pedig a tartomány főrabbija volt 1770 körül. 13 Történelmi tény, hogy ebben az időben nagy számú morvaországi zsidó érkezett Magyarországra előbb kereskedni, majd végleg letelepedni. Hazánk a Habsburg bi­rodalomnak szintén része volt, s az ide irányuló morva zsidó beáramlás elsősorban gazdasági okok következtében gyorsult fel a század második felében. Az országon belüli elhelyezkedésüket részint a helyi tilalmak, részint a rájuk háruló gazdasági funkciók — áruszállítás, haszonbérlet, házalás, falusi kiskereskedés, pénzkölcsön­zés stb. — határozták meg. Többségük a helybeli földesurak által biztosított kedvez­mények miatt uradalmi székhelyeken, továbbá mezővárosokban, egyházi, illetve ka­marai birtokokon kapott először letelepedési engedélyt. Az ország számos részén, rövid idő alatt elterjedő morva zsidóság kereskedelmi tevékenységével jelentős mér­tékben hozzájárult a török hódoltság alól nem rég felszabadult vidékek gazdasági talpraállításához. Az ellenséges érzület, a diszkrimináció, melyben egyes városok la­kossága részesítette őket, azonban gyakran kényszerítette rájuk a tovább vándor­lást, a máshol való letelepedés útját. Magyarországon a 18. században, amint azt országos és helyi zsidóösszeírások tanúsítják, több helységben találhatunk ott élő Pulitzereket, illetve Politzereket azon útvonalak mentén, melyeket a morva zsidók az országba telepedésük során kö­vettek. Az akkori Északnyugat-Magyarországon, Nyitra vármegyében például, ahol a kereskedelmi kapcsolatok morva zsidókkal a legerősebbek voltak, 1730 és 1746 9 Makói népességösszeírás, 1850. Házszám: 1637. MVL. 1 0 A Berger név egyetlen makói katolikus anyakönyvben vagy összeírásban sem található meg a 19. század első felében. Pulitzer Fülöp és Berger Elize gyermekei kizárólag izraelita anyakönyvekben szere­pelnek. B. E. rokonai is a pesti zsidóösszeírásokban szerepelnek. (Lásd 43, 44. jegyzet) Utasítványok jegyzőkönyve, 70. számú útlevélengedélye szerint „Pulitzer Luiza" vallása „héber". Makó, 1854. május 10. MVL. 1 1 Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten. Bp., 1901. 244. 1 2 F. J. Schwoy: Topographie vom Markgrafthum Maehren. III. kötet. Bécs, 1794. 384—86. 1 3 Politzer Gerstel Mózes nikolsburgi zsidó kereskedő peres ügyei a Soproni Városi Levéltár 1743—44. évi Diarium judiciariumában. Közölve: MZSO XII. Bp., 1969. 354. és 377, Politzer Izsák pe­res ügyei a budai bírói jegyzőkönyvben 1744—45-ből. Közölve: MZSO XII. 391, 392, 398, 405, 406, 408—10, Politzer Gerzson Mózes főrabbi ügyei 1769—70-ből: MZSO XVI. Bp., 1974. 478, 483. o. MZSO XVII. Bp., 1977. 385, 388, 422. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom